Nagy jövőt lát még a BMW a belsőégésű motorok előtt
Több kockázatot mint lehetőséget lát a teljesen elektromos járműtechnológiában a BMW, ezért továbbra is nagy hangsúlyt helyez a dízel- és benzinmotorok fejlesztésére - mondta Klaus Fröhlich, a konszern fejlesztési igazgatója

 

Az Automotive News Europe portálnak a szakember úgy nyilatkozott, hogy ellentétben a Tesla és a Volkswagen gyakorlatával, a teljesen elektromos járműplatformok helyett a BMW belsőégésű és elektromos motorokat egyaránt befogadni képes flexibilis járműplatformok kifejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A flexibilis járműplatform 80-100-120 kilométeres hatótávot biztosít majd a BMW plug-in hibrid (benzin-elektromos) autóinak tisztán elektromos üzemmódban – mondta. Hozzátette: a teljesen elektromos járművek még hosszú ideig túl drágák lesznek, elsősorban az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagok magas ára miatt. Az alapanyagárak a kereslet növekedése miatt később sem fognak csökkenni.

Az elektromos autózás elterjedésének a magas ár mellett az újratöltés technikai kihívásai jelentik a legnagyobb akadályt. A gyorstöltés ugyanis jelentősen lecsökkenti az akkumulátorok élettartamát. "Annak pedig egyetlen autós sem fog örülni, ha két-három évente cseréltetnie kell a rendkívül drága akkumulátort" – mondta. Gyorstöltést ideális esetben legfeljebb minden huszadik alkalommal lehetne alkalmazni.

A belsőégésű motorok jövőjéről szólva Klaus Fröhlich elmondta: az olyan nagy motorok, mint például a V12-es gyártásával a BMW is felhagy, hosszú ideig biztosítva látja viszont még a kisebb motorok jövőjét. "A négy- és hathengeres motorok előtt még legalább húsz, a benzinmotorok előtt pedig még legalább harminc év áll" – fogalmazott.

A részben és teljesen elektromos járművek piaci részesedése a BMW fejlesztési igazgatója szerint 2030-ra húsz és harminc százalék között lesz az új autók értékesítésében globálisan, de nagy regionális eltérésekkel, még országokon belül is. Az Egyesült Államokban például a keleti és nyugati partvidék nagyvárosaiban terjed majd el az elektromos autózás, míg az ország többi részében uralkodó marad a benzinmotoros autók használata.

Hasonló eloszlásban terjed majd el az elektromos autózás Kínában is. Elsősorban a keleti partvidék nagyvárosaiban. A nyugatibb tartományok az infrastruktúra hiányosságai miatt azonban még jó 15-20 évig kitartanak a benzinmotor mellett. Európában Klaus Fröhlich meglátása szerint nem nagyon hajlanak az autósok az elektromos átállásra. Legalábbis közvetlenül nem, ezért a plug-in hibridek iránt viszonylag erős kereslet lesz. Oroszországban, a Közel-Keleten és Afrikában pedig egyelőre egyáltalán nem létezik elektromos autók töltéséhez szükséges infrastruktúra.

7 ezer milliárdot hozhat a mesterséges intelligencia
Elkészült a Kormány Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiája, amely a MI térhódításával jelentkező technikai és a humán-tudomány területére tartozó kérdésekre keres választ.
Megjelent az Eplan Platform legújabb verziója
Február közepétől elérhető az Eplan Platform legújabb, 2.9-es verziója számos új funkciókkal, melyek az alkalmazók munkáját még hatékonyabban támogatják.
Gyártás egyre okosabban
Mind többet költenek a gyártó vállalatok működésük digitális átalakítására – már közel 70 százalékuknál fut valamilyen okosgyár-kezdeményezés, az iparág európai szereplői pedig élenjárnak a mesterséges intelligencia alkalmazásában, tárta fel a Capgemini.
Épül a világ legnagyobb cobotközpontja
32 ezer négyzetméteren épül az a robotikai központ, amely a Mobile Industrial Robots és az Universal Robots 36 millió dolláros befektetésének eredményeként a jövőben a cobotok fejlesztésének és gyártásának központja lesz.
Nem segíti a műszaki szakképzést az új Nemzeti alaptanterv
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség megítélése szerint az új Nemzeti Alaptanterv ezúttal is figyelmen kívül hagyta a szakmai szervezetek és a gazdasági szereplők véleményét és továbbra sem hagy elegendő időt és teret a gyakorlati kompetenciák, készségek és képességek fejlesztésére.