Mire költenek a gyártócégek?
A szeptember 15-17. között hetedik alkalommal sorra kerülő Smart Factory ConnAction konferencia szervezői a hagyományokhoz híven ezúttal is az Ipar 4.0 megoldásokra fókuszáló programot állították össze.

 

Ugyanakkor az ipari informatika aktuális szoftver és hardver újdonságainak bemutatása mellett a résztvevők Tóth László, az IDC Research Managere előadása nyomán a legfrissebb üzleti és technológiai folyamatok trendjeiről is átfogó képet nyerhetnek. “Beruházási prioritások a gyártóiparban” című előadásának gerincét az IDC friss globális felmérése adja, melynek összeállítása során hatszáz gyártócég döntéshozóit kérdezték.

A májusban publikált elemzés egyik – a gyártóipar üzleti prioritásaira vonatkozó – legfőbb megállapítása, hogy a cégek a vírusjárvány időszakában elsősorban az innovációra, a meglévő ügyfelek mellett újak megszerzésére illetve az új piacokra lépés lehetőségeire koncentráltak.

A gyártóipar információtechnológiai költései jellemzően két területet érintettek: egyrészt a meglévő infrastruktúra modernizációja valamint az üzleti aktivitáshoz kapcsolódó projektek kerültek előtérbe. Arra a kérdésre, hogy melyik az a három terület, amely az elkövetkező öt évben a legnagyobb hatást fogja vállalatuk működésére és digitális átalakulásukra kifejteni, a felhő szolgáltatásokat, a mesterséges intelligenciát és a big data-t nevezték meg. Meglepő módon a cégek fele azt válaszolta, hogy a technológiai költésükre nem volt semmiféle hatással a vírusjárvány, és körülbelül csak egyharmada mondta azt, hogy kedvezőtlen irányba terelte a lehetőségeiket.

Középtávon változnak a prioritások

Elemzőként azt mondhatjuk, hogy azért súlyosabbnak látszott ez a járvány, ezért volt meglepő a felmérés eredménye. Természetesen a mélyére lehet ásni, hogy miért ezek a válaszok születtek. Nem lenne meglepő, hogy azért nem okozott kezelhetetlen problémát a pandémia, mert éppen a technológiákat használták arra, hogy a Covid okozta fennakadásokat kezeljék.

 

Tóth László, az IDC Research Managere

 

Az IDC szerint, a gyártóiparban a Covid hatására bekövetkező legnagyobb változások egyike, hogy nagyfokú modernizálás indult el. Legyen szó irodai vagy a távoli munkavégzésre alkalmas egyéb munkahelyekről. A távoli szervizelés, és hibaelhárítás a termékfejlesztés központi eleme lett, illetve a beszállítói lánc akadálymentesítése, modernizálása, valamint Covid-állóvá tétele az a terület, amelyre kiemelt figyelmet fordítottak, és jelentős befektetéseket hajtottak végre a cégek.

Ez részben azt jelenti, hogy lerövidülnek az ellátási láncok, és azok a vállalatok, melyek a végfelhasználóknak gyártanak, megerősítették azokat az üzletágakat, melyek közvetlenül a fogyasztóval vannak kapcsolatban. Legyen ez rendelés leadás, e-commerce, saját bolt nyitása, bármi, ami közelebb viszi a végfelhasználóhoz. Másrészt ez az ellátási lánc diverzifikációját is jelenti.

 


Azok a cégek, akik egy nagy központi beszállító partnerre bízták pl. valamely alkatrész-ellátásukat, alternatív források után néztek, és ezeket az új lehetőségeket megpróbálták közelebb hozni a saját termelésükhöz.


 

Ilyen például a Kína-Európa vagy a Kína-Egyesült Államok ellátási lánc lerövidítése, de az is többször előfordul, hogy megpróbálják saját maguk házon belül megoldani a korábban kiszervezett termelést. Tehát több féle aspektusa lehet a termelési lánc válságállóvá tételének.

A felmérés érdekes eredménye, hogy a digitális transzformációs célok a Covid hatására némileg átrendeződtek, és arra a kérdésre, hogy az elkövetkező 12-36 hónapban melyek a prioritások, a válaszok alapján azt látjuk, hogy a hosszabb távú célok többé-kevésbé megegyeznek a tavaly előtti felmérés eredményeivel. Vagyis itt nincsenek nagy változások. Viszont a Covid hatására ez a sorrend megváltozik, ha a rövid távú prioritásokat kérdezzük.

Míg hosszabb távon a működés hatékonyságának növelése, a termék minőségének javítása, fejlesztése illetve a vásárlói igények minél magasabb szintű kielégítése a cél, rövid távon előkerülnek a minél gyorsabb piacra jutás, a vásárlói igények még magasabb színvonalú kiszolgálása, illetve harmadik helyen az ügyfélbázis növelése.

A kutatás további eredményeiről szeptember 16-án részletesen beszél Tóth László.

Ismét nagyszabású beruházásba kezd a Schaeffler Szombathelyen
A Magyarországon 3 gyárat üzemeltető és közel 5000 főt foglalkoztató globális autóipari és ipari beszállító cég kevesebb mint két hónappal azután, hogy átadtak egy tisztán e-mobility gyárat Szombathelyen, máris újabb, több mint 5 milliárd forint értékű beruházást indít a városban.
A digitális átállás a villamos hálózatokat is elérte
Világszerte 167 millió háztartás, 23 millió vállalkozás lehet képes 2050-ig arra, hogy saját maga is tiszta energiát termeljen.
Hidrogéntechnológia a hazai vasúti közlekedésben
Az Alstom és a MOL szándéknyilatkozatot írt alá a technológia alkalmazásának vizsgálatára. Az együttműködés Magyarország vasúti közlekedésének egy új korszakát, a nettó zéró kibocsátás megvalósulását jelentheti.
Mit hoz 2022 a vállalkozások számára?
Az év vége közeledtével az üzleti életben is megkezdődik a 2022-re kitűzött célok megfogalmazása és a stratégiai tervezés. A folytonos bizonytalanság miatt még a legnagyobb piaci szereplők is fenntartásokkal tekintenek a jövőbe, miközben a kis- és középvállalkozások számára gyakran valóban a lét a tét.
Hazai fejlesztésű sugárzásmérő védi az űrhajósokat
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) által vezetett nemzetközi konzorcium fejleszti a Gateway Hold körüli űrállomás sugárzásmérő rendszerének kísérleti egységét.