Merre tart a globális és a hazai autóipar?
Az elmúlt 120 évben az autóipar hagyományos struktúrák mentén, becsontosodott iparágként fejlődött, ezért új autógyártói versenyszemléletre van szükség.

 

A mobilitást a jövőben legfőképp a változó fogyasztói magatartás, az újonnan kialakuló ökoszisztémák, köztük az intelligens közlekedési rendszerek, az ezekre vonatkozó technológiai és jogi szabályozások, valamint a piaci szereplők együttműködésének új formái és az innovációs stratégia elmozdulása fogja meghatározni. A McKinsey legfrissebb autóipari kutatása szerint az autóipar nyereségessége folyamatosan csökken, a jelenlegi előrejelzések 3 százalék alatti várható haszonkulcsot vetítenek elő.

 

A Bosch Rexroth RE:FACT podcastjának legújabb adásában Kadocsa András, a McKinsey közép-európai járműiparért felelős partnere és Szertics Gergely az MI (Mesterséges Intelligencia) koalíció szakmai vezetője beszélgettek az önvezető autózásról, a kapcsolódó technológiai és jogi változásokról, az autóipar globális és hazai helyzetéről.

 

A piaci dinamikát figyelembe véve számos autóipari vállalat fontolgatja egy olyan szervezett ökoszisztéma kialakítását, amely segít reagálni a csökkenő pénzügyi teljesítményre és egyúttal fokozni képes az együttműködést az ipar és a fogyasztói társadalom szereplői között.

Kevesebb autóra lesz szükség

Az elmúlt 120 évben az autóipar hagyományos struktúrák mentén, becsontosodott iparágként fejlődött. Míg a rohamosan megnövekedett kínai kereslet az utóbbi években berobbantotta a globális eladások számát, a koronavírus-járvány gátat szabott a növekedésnek. Az évek óta amúgy is zsugorodó újautó-piacon 2019-ben világszerte több mint 90 millió darabot értékesítettek, azonban 2020-ban közel 20 százalékos csökkenés volt tapasztalható.

 

Kadocsa András: nem lesz szükség annyi autóra, mint amennyi most az utakon fut

 

A jövő autóvásárlási szokásait egyre inkább meghatározzák az életünkbe csendesen beosonó megosztott mobilitási lehetőségek, a car sharing szolgáltatások is. A fogyasztói társadalom folyamatosan törekszik a hatékonyságra és a jobb kihasználhatóságra. „Amíg korábban mindent tulajdonolni akartunk és sokszor nagyon értékes autók álltak 5–10 százalékos kihasználtság mellett a garázsban, addig a jövőben nyáron cabrioval autózhatunk, télen egy hagyományos járgánnyal, a hegyekben pedig terepjáróval. Ha ez a szemlélet elterjed, mindig a számunkra legmegfelelőbb autóval fogunk járni, nem lesz szükség annyi autóra, mint amennyi most az utakon fut” – emelte ki Kadocsa.

A jogi szabályozásnak utol kell érnie a technológiát

2019-ben világszerte már 28,5 millió hálózatba kapcsolt gépjármű volt forgalomban és ez a szám az elkövetkező években várhatóan exponenciálisan növekedni fog. A meglévő jogi szabályozások azonban egyelőre mégsem fedik le a technológia által már elérhető lehetőségeket. „Az adatok gyűjtése és összekapcsolása két különböző dolog. Nem mindegy, hogy az eszközeim külön-külön gyűjtik az adatokat vagy ezeket az engedélyem nélkül kapcsolják össze és olyan célra használják fel, amit nem akartam. Ez egy kettős játék, amelyhez stabil jogi háttérre van szükség.” – hangsúlyozta Kadocsa.

Az autonóm közlekedés szabályozásai mellett a magas kockázatú iparágak (például atomreaktorok, az egészségügy vagy a bankszektor) esetében is tisztázni kell, milyen adatokból tanul a mesterséges intelligencia, van-e a döntési folyamatban ember, robusztus-e, átlátható-e a rendszer. Szertics Gergely, az MI (Mesterséges Intelligencia) koalíció szakmai vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy „először fel kell építeni azt a struktúrát, ami technológiailag és jogilag egyaránt megfelelő.

Mivel az autók – legyen szó autonóm vagy hagyományos technológiákról – már nemcsak egymással, hanem minden más, a közlekedésben megtalálható eszközzel kommunikálnak majd, kiemelten fontos, hogy a szoftveres technológiákat optimalizálják. Ehhez kapcsolódóan az algoritmusok által összegyűjtött adathalmazok felhasználását, valamint a megszerzett információk átadását a jövőben mindenképpen szabályozni kell.”

Új autógyártói versenyszemlélet

Az átalakuló autóipari trendek a gyártókat is szemléletváltásra kényszerítik. Tíz évvel ezelőtt még senki sem gondolta volna, hogy olyan startupok is labdába tudnak rúgni, mint például a Tesla, aki korábban egyáltalán nem volt jelen a piacon vagy az olasz-amerikai Fiat Chrysler Automobiles N.V. (FCA) és a francia PSA autóipari konszern egyesülésével létrejön a világ negyedik legnagyobb autóipari vállalata, és egyúttal Kínában olyannyira megerősödik az elektromos autógyártás, hogy volumenben akár egy szereplő is több autót gyárt, mint Európában az összes startup.

 

Szertics Gergely: a gyártóknak újra kell gondolniuk saját stratégiájukat, hiszen most már nem szimplán autókat adnak el

 

Az önvezetésre képes rendszerek az embereket nyitottabbá tették a közös használatra is, így az autóipar szerepe erősen átalakulóban van, azaz autógyártás helyett az egész ökoszisztémát próbálja szervezni: „a gyártóknak újra kell gondolniuk saját stratégiájukat, hiszen most már nem szimplán autókat adnak el, hanem azt a szolgáltatást, hogy az emberek eljussanak A-ból B-be. Már nemcsak gyártanak és lízingelnek, hanem flottákat üzemeltetnek, amelyek egész városokat szolgálnak ki” – mondja Szertics. Az erős szoftveres tudásbázis és az ebből való skálázhatósági képesség az, amit az európai, a japán és az észak-amerikai gyártóknak is meg kell oldaniuk. „A Teslának öt év előnye van a többi OEM-mel szemben. Ennyi év végtelen idő ebben az iparágban.

 


A hagyományos autóipar mögött azonban ott áll az ökoszisztéma, a meglévő beszállítói kapcsolatok, a 100 éve épített márkára alapozott minőség és kapcsolat a vevővel.” Ahhoz, hogy ez a két oldal közeledhessen, Szertics szerint együttműködő versenyre van szükség a gyártók között.


 

„A szokásos értelemben már nem éri meg versenyezniük. Kínában és Amerikában a szoftvereket és a kapcsolódó technológiai fejlesztéseket hatékonyan alkalmazza az autóipari szektor, azonban más iparágak is profitálnak ezekből, Európában azonban a gyártás erősebb.” Kadocsa szerint azért is fontos az autógyártók közötti együttműködés, mert „pár év múlva az autókban megtalálható szoftverek száma is a többszörösére nő majd, a jelenlegi öt százalék helyett akár a 30 százalékot is elérheti ez a volumen.”

A magyarországi helyzetet elemezve Kadocsa elmondta „Gyártásoldalról teljes értékű, sőt kifejezetten koncentrált autóipara van az országnak, társadalmi szinten mérhető profi szakembergárdával, aktív tudásbázissal, amiből természetesen más iparágak is profitálhatnak” – A következő ugrást az jelentené, ha az elektromobilitásban való szerepünk is megerősödne. Mivel több multinacionális vállalat, köztük: a Bosch, Nokia vagy a Continental révén sok K+F részleg kerül az országba, egyre több hozzáadott értékű mérnöki tevékenység folyik itthon a fejlesztés területén.

Az idén júniusban már használatba is vett ZalaZone járműipari tesztpálya pedig „horgonypont lehet az autonóm autózás fejlesztési tevékenységeinek erősítésében, segítségével önerősítő és virágzó folyamatok indulhatnak el az országban.” – emelte ki a McKinsey szakembere.

Kizárólag e-mobilitással foglalkozik a Schaeffler új szombathelyi gyára
Az új üzemben 15 ezer négyzetméteren folyik az elektromosmotor-alkatrészek- és rendszerek fenntartható gyártása.
A cégek többsége nehezen állna talpra egy kibertámadás után
A zsarolóvírusok jelentette állandó fenyegetés, valamint a feltörekvő technológiák, például a felhőalapú alkalmazások, a Kubernetes-tárolók és a mesterséges intelligencia használata számos adatvédelmi kihívást állít a vállalkozások elé.
Zöldülés előtt a világháló
A környezeti terhelés csökkentését célzó intézkedések a gazdaság és a mindennapi élet legtöbb területén állandó témává váltak az elmúlt években. 2025-re az informatikai szektor számára is a fenntarthatóság kérdésköre lesz az egyik legfontosabb prioritás.
Jövőorientált energetikai automatizáció
Az alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelésre történő átállás nagy kihívások elé állítja az energiaipart: a célok eléréséhez nem lesz elegendő az erőművek és alállomások automatizálása és folyamatos felügyelete.
A beléptetőkártyás munkaidő-nyilvántartás adatvédelmi alapszabályai
A COVID-19 jelentős változást hozott az irodahasználati szokásokban, melynek következtében hosszabb távon az úgynevezett hibrid munkavégzés hódíthat teret. De felmerülhet a kérdés, hogy miként tartható be, hogyan ellenőrizhető az irodai jelenlét egy ilyen rendszerben.