Mérnökök kora
"Mi hiszünk benne, hogy a következő évtizedet is a jelentős technológiai változások jellemzik majd, melyeknek a mérnökök lesznek a zászlóvivői." Egyebek mellett erről is beszélt lapunknak Ács István a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója.

 

A Bosch cégcsoport múzeumában ma is látható az a lábbal hajtható 300 kilós öntöttvas eszterga, amelyet személyesen a cégalapító Robert Bosch használt 1887-től éveken keresztül. Egyebek mellett ezen készültek mágneses gyújtásrendszere alkatrészei is, amely első nagy sikerű termékeként hozta meg az áttörést cége számára a 19. század végén. Azóta nagy utat tett meg a vállalat, és ma már a Robert Bosch név hallatán egyre inkább a mesterséges intelligencia, a szoftverfejlesztések, a dolgok internete, a hálózatba kapcsolt ipari megoldások, az Ipar 4.0 jut a legtöbbször a gyártásban dolgozó szakemberek eszébe.

Az átalakulás irányát jól mutatja, hogy „a Bosch minden évben közel 3,7 milliárd eurót fordít szoftverfejlesztésre, és jelenleg 30 ezer szoftvermérnököt foglalkoztat. 2015 óta már 600 millió eurót költött a dolgok internetéhez kapcsolódó tevékenységeinek bővítésére, köztük az új berlini Bosch IoT campusra, valamint a vállalat hálózatba kapcsolt ipar üzleti egységének bővítésére. Emellett a mesterséges intelligencia ipari alkalmazásaival is úttörő szerepet szeretnénk betölteni” – mondta Volkmar Denner, az igazgatóság elnöke a cégcsoport tavalyi pénzügyi eredményei kapcsán. A Bosch informatikai fejlesztéseinek hatékonyságát mutatja, hogy a cég szakemberei az említett esztergát egy saját fejlesztésű IoT gateway megoldással Ipar 4.0 kompatibilis eszközzé alakították, bizonyítva, hogy az ilyen régi gépek is gyorsan és könnyedén hálózatba kapcsolhatók.

 Csak egy jó szoftver kell, és kiírhatjuk a cégtáblára, hogy Ipar 4.0?

– Gyakran hallani, hogy az Ipar 4.0 valami jövőbeli dolog, de éppen az ipari szoftverek alkalmazása az a terület, ahol nem kell a jövőre várni. Már ma is néhány egyszerű lépéssel komoly eredményt érhetünk el. Például annak érdekében, hogy legyen egy aktuális képünk a berendezéseink állapotáról, és tudjuk azokat később optimalizálni, elhelyezhetünk rajtuk szenzorokat, amelyekkel már adatokat tudunk gyűjteni. Ha már eddig eljutottunk, akkor gondolkodhatunk azon, hogy milyen információkat tudunk kinyerni az adatokból.

Egy közepes automatizáltságú gyártóberendezés esetén ezek a megoldások ugyan rendelkezésre állnak, de csak lokálisan. Ha optimalizálni szeretnénk egy összetett gyártási folyamatot vagy szállítási láncot, akkor a minden egyes gépben, gépcsoportban rendelkezésre álló potenciált az összekapcsoltság révén kiterjeszthetjük szélesebb területre is. Ehhez az kell, hogy gyűjtsük és később feldolgozzuk az adatokat. Optimalizáljuk és egy magasabb fokon akár mesterséges intelligencia segítségével beavatkozzunk. Első lépésben az adatokat arra használjuk, hogy szembesüljünk a szállítási vagy gyártási megbízhatóság szintjével, ehhez pedig a megfelelő szoftverre van szükség.

 Iparvállalatok mint szoftvercégek?

 Így van. Az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó megoldásaink többnyire együtt járnak valamilyen szoftveralkalmazással is. Így nemcsak egy terméket értékesítünk, hanem ahhoz kapcsolódóan egy szoftvert is, így lesz kerek egész az adott termék. Ez azzal jár, hogy a vállalatok informatikai szakembereinek az implementációt is el kell végezniük. Az alkalmazást be kell építeni az adott gyár belső IT-rendszerébe, infrastruktúrájába. Ez az, ami hajtja a vállalatokat, hogy invesztáljanak saját informatikai fejlesztésekbe.

 

Ács István:

 

"Ha hiszünk a fejlődésben,

akkor ezeket a folyamatokat

mi, mérnökök fogjuk

előre vinni"

 

Vannak, akik ezt komolyan veszik, de olyanokkal is lehet találkozni, ahol ezek a kérdések jelenleg háttérbe szorulnak, és a hagyományos termelési módokat csiszolják, finomítják folyamatosan. Ez is lehetséges út. A konvencionális tömeggyártáshoz nem feltétlenül kell az ipar 4.0, de a trendek azt diktálják, hogy a gyártást egyre inkább a vevői igények határozzák meg. Ma már nem lehet azt kijelenteni, hogy a vevő kívánságait nem vesszük figyelembe, és kizárólag egyforma termékeket gyártunk hatalmas darabszámú sorozatokban. A világ a kisebb szériás, egyedi igényre szabott termékváltozatok gyártása felé halad, amit a hagyományos tömeggyártás rendszere nem tud kezelni.

Ezekre a rugalmas gyártási igényekre, az ugyancsak rugalmas gyártóeszközökkel lehet a legjobban reagálni. A Bosch víziója szerint a jövő gyárához vezető út három szakaszból áll. A Now: azok a termékeink és szolgáltatásaink, melyek már ma rendelkezésre állnak, és használhatnak a vevők. A Next: azokat a termékeket jelentik, melyek fejlesztés alatt vannak, vagy már elkészültek és piaci bevezetés előtt állnak. Illetve a Beyond: a vízió, amely arról szól, hogy mit hoz a nem is olyan távoli jövő. Egyértelmű, hogy történelmi időszakot élünk a technológiaváltásban. Azt látjuk, hogy az ipar 4.0 óriási lehetőséget jelent a gyártó vállalatok számára. A lehetőségek között fontos kiemelni a hatékonyságnövelést. Ezen a területen teljesen új távlatok nyílnak az ipar 4.0 segítségével.

 A következő évtizedben melyek lehetnek azok a technológiai trendek, amelyek meghatározhatják a fejlődés irányát?

– Erre nagyon sok válasz adható, de talán a legfontosabb, hogy a technológiaváltás mellett egy kulturális, szemléletbeli váltás is zajlik. Az adatainkat használjuk arra, hogy szembesüljünk a valósággal. A vevőinket, partnereinket is arra ösztönözzük, hogy tegyék meg ezt az első lépést. Szembesüljenek saját hatékonyságuk szintjével. Vegyünk egy egyszerű példát. Ha az otthonunkban folyamatosan figyelemmel kísérjük a fogyasztásmérő számlálóját, akkor az számos előnnyel járhat, hiszen biztos, hogy jobban szemmel tartjuk a saját energiafogyasztásunkat is.

 A Rexrothnak milyen eszközei vannak, hogy partnereit ebbe az irányba terelje?

– Ilyen az a nálunk kifejlesztett, úgynevezett XDK szenzor, ami 8 paramétert mér. Ez egy bluetoothos megoldás, amelyhez egy szoftver és egy konfigurálható dashboard tartozik. Bármely gépre egyszerűen felhelyezhető, és már érkeznek is az adatok. Először csak lássuk, aztán gyűjtsük az adatokat, majd jöhet a beavatkozás. Ez három különböző lépés, a végén pedig már az emberi beavatkozásra nincs is szükség, a mesterséges intelligencia elvégzi a maga feladatát. Vannak olyan szoftvereink, melyek a megelőző karbantartáshoz kapcsolódnak.

 

Azt látjuk, hogy az ipar 4.0 óriási lehetőséget jelent a gyártó vállalatok számára

 

Ez szintén óriási potenciált jelent. Itt is a szenzoroké, az adatoké és a mesterséges intelligenciáé a főszerep. De nem egyszerűen adatgyűjtésről van szó, mint korábban megszoktuk, mert az összes adat együttállását tudjuk kiértékelni. Miközben egyik érték sem jelez kritikus szintet, de a kis eltérések együttállásait egy mesterséges intelligencia felismerheti és jelezheti, még az előtt, hogy a berendezés meghibásodna és a gyártás leállna. Ezen szoftverek figyelmeztetéseinek segítségével megelőző karbantartással kiküszöbölhetőek a meghibásodás miatti hosszú állásidők, ami az iparban az egyik legdrágább dolog.

Az is fontos üzenet, hogy ez a koncepció új, a digitális korban létező szolgáltatásokat hoz létre. Míg ma egy Bosch Rexroth szervizszolgáltatást kínál, és meghibásodás esetén munkatársaink a helyszínen elvégzik a javítást, a megelőző karbantartást szolgáló szoftverek segítségével alternatív szervizt is tudunk adni. Pontosabban nem szervizszolgáltatást adunk, hanem rendelkezésre állást. A vevő azért fizet, hogy folyamatosan üzemeljen a gépe. Ezek a Pay / Use megoldások csak úgy vihetők be a köztudatba, ha képesek vagyunk mérni a szolgáltatás értékét, vagyis ismét csak az adatról van szó.

 Elképzelhető, hogy a szervizesnek nem kell kimennie a helyszínre, hanem az irodában, a számítógép monitora előtt ülve oldja meg a problémát?

– Természetesen. Ez főleg olyan gépeknél jelenthet komoly előnyt, amelyek földrajzi értelemben is nehezen megközelíthető helyen, pincében, vízerőműben, szélerőműben találhatók. De előfordul, hogy gyártás közben kell egy adott problémát úgy megoldani, hogy a folyamatos termelést ne befolyásolja a karbantartás. Szemléletes példa arra, hogy mit értünk a Next termékeken: azon okosszemüvegre írt szoftvereket, melyek lehetővé teszik a virtuális térben való munkavégzést. Miközben az eszköz a szervizes kolléga fején van, az irodában ülő munkatárs ugyanazt látja, mint a helyszínen dolgozó, akit utasításokkal, tanácsokkal láthat el. Tehát a tudás nem ott van lokálisan, hanem egy távoli központból irányítják a feladat végrehajtását.

 Az Ipar 4.0 kapcsán folytatott beszélgetések és komoly felmérések állandóan visszatérő kérdése, hogy a robotok kinek a munkáját veszik el. Ugyanakkor kevés szó esik arról, hogy a digitális átalakulás milyen változást hozhat a klasszikus mérnöki feladatokban.

– Szerintem a mérnöki munka fókuszában a különböző folyamatok optimalizálása áll majd. Ebből a feladatból nem lesz kevesebb. Egy mérnök számára az Ipar 4.0 óriási lehetőség. Olyan mértékű és nagyságrendű a technológiai fejlődés, hogy az elmúlt évek tapasztalata alapján a folyamatok felgyorsulására számíthatunk. Mi hiszünk benne, hogy a következő évtizedet is a jelentős technológiai változások jellemzik majd, aminek a mérnökök lesznek a zászlóvivői. Ha hiszünk a fejlődésben, akkor ezeket a folyamatokat mi, mérnökök fogjuk előre vinni. Ugyan mindig a jelenben élünk, de azok lesznek igazán sikeresek, akik képesek, ha csak kicsit is, megérteni a jövőt. Ezért vagyunk mérnökök.

A járvány idején is segítenek a térinformatikai alapú megoldások
A járványügyi veszélyhelyzetben a közműszolgáltatások ellátási biztonsága kiemelten fontos az állami és közigazgatási szektor számára egyaránt. Az is egyértelmű, hogy ebben a helyzetben rendkívüli módon megnő a digitalizáció jelentősége!
Biztonságos és stabil az oxigénellátás
Az ipari és egészségügyi gázok szakértőjeként a Messer Hungarogáz több mint 140 hazai egészségügyi intézményt lát el különféle gázokkal közel 20 felhasználási területen.
Office helyett Microsoft 365
Április 21-től a Microsoft 365 néven válik elérhetővé az új O365. A névváltást elsősorban az indokolja, hogy az eddigi irodai alkalmazások – a mesterséges intelligencia erőteljes használatának köszönhetően – munkahelyi és életvezetési tanácsadókká lépnek elő.
Az email a kiberbiztonság legsebezhetőbb pontja
Továbbra is az emaileken keresztül érkezhet a legtöbb kibertámadás az informatikai rendszerek ellen - derül ki a Cisco legfrissebb globális kiberbiztonsági kutatásából.
3D nyomtatott eszközökkel veszik fel a harcot a vírussal szemben
Arcvédő pajzsokat és tenyér használata nélküli ajtónyitó segédeszközöket adományoz több intézménynek a 3D eszközöket gyártó CraftUnique.