Ködös felhősítés
Az ipar 4.0, vagyis a negyedik ipari forradalom révén terjedő kiberfizikai rendszerek alapjaiban reformálják meg a termelés és szolgáltatás ma ismert formáit a mezőgazdaságtól az egészségügyön át az energiaiparig.

 

A kiberfizikai rendszerek (CPS-ek) elterjedése a tudományos-fantasztikus művekben általában a gépek ellen élethalálharcot vívó emberiség egybekovácsolódásával, a gépesített hálózatok nélküli „antik” világ jellemzőinek felértékelődésével jár kéz a kézben. A valóságban a masinák és kütyük „okosodása”, a legkülönfélébb gépek egységes rendszerekké szerveződése, az emberi beavatkozást nem igénylő hálózatok kiépülésének a lehetősége inkább tűnik kívánatosnak, mint fenyegetőnek.

Ez még akkor is így van, ha hosszú távon mindez például azzal járhat együtt, hogy az okosgyárakban a gyártósorok mellett hétrét görnyedve dolgozó munkások tömegei után a döntéshozókat is megbízhatóbb, kiszámíthatóbb, kevesebb hibát vétő precíziós robotokra cserélik majd.

A negyedik ipari forradalomként is emlegetett, elsőként 2012-ben, Siegfried Dais német fizikus vezetésével felvázolt termelési és szolgáltatási paradigmaváltás elsősorban a CPS-ek elterjedésén, valamint a dolgok internetének egyre kiterjedtebb hálózatán alapszik.

 

A nagyreményű terveknek egyelőre például épp az szab határt, hogy a hagyományos módszerekkel nemigen lehet a befolyó adathalmot elemezni sem

 

Miközben az első ipari forradalom a gőz és a víz erejével mobilizálta a korabeli masinákat és a termelést, a második az elektromosság széles körű elterjedése segítségével megteremtette a tömegtermelés legfontosabb feltételét, a harmadik, a digitális forradalom automatizálta a gyártást, vagy legalábbis annak egy részét. A napjainkban zajló negyedik ipari forradalom az elképzelések szerint megteremti a személyre szabható tömegtermelés feltételeit.

Ahogy az internet alapjaiban rengette meg az emberiség információhoz való viszonyát, a CPS-ek a gyökeréig átírják majd az emberiség és a gépesített rendszerek kapcsolatát.  Kütyüik és a környezetükben lévő, internethez csatlakozó legkülönfélébb masinák révén emberek és gépek – a felhőben futó programok segítségével – dinamikusan, valós időben tudnak majd alkalmazkodni egymához, vagy a gépek más gépekhez, infrastruktúrákhoz.

Adatokból tudás

A CPS-hez – leegyszerűsítve – két fő komponens kell: a rendszer összes elemébe beépített fejlett érzékelőknek, jeladóknak és jelfogóknak köszönhetően olyan kiterjedt kapcsolati hálózatnak, ami biztosítja a hatalmas mennyiségű valós idejű információ rendszerbe áramlását a fizikai világból. Másfelől olyan fejlett adatfeldolgozó, analitikai és számítástechnikai kapacitásra van szükség, ami megalkotja, majd a változó környezet igényeinek megfelelően folyamatosan alakítja a rendszert működtető kiberteret. 

A nagyreményű terveknek egyelőre például épp az szab határt, hogy a hagyományos módszerekkel nemigen lehet a befolyó adathalmot elemezni sem, nemhogy valós időben reagálni egy-egy hirtelen bekövetkező változásra. Még a parányi hirtelen kialakult rendszerhibákra adott reakciók sem jósolhatók meg teljes pontossággal: egy CPS-sel működtetett elektromos rendszer központi egységében adódó váratlan hiba például rendkívül gyorsan okozhat hatalmas ingadozásokat az energiaellátásban – sorolja a nehézségeket Behrad Bagheri, a Cincinnati Egyetem kiberfizikai rendszerekkel foglalkozó szoftverfejlesztő doktorandusza.

 

A hírportálok, a pénzintézetek és a közlekedés megbénítása csak az előjátéka lenne annak a mindent elsöprő káosznak, amit az elektromos szolgáltatók ellen intézett jól irányzott hackertámadás tudna teremteni

 

Már az is gondot okozhat, hogy a rendszerbe ömlő óriási adatmennyiségből hogyan lesz jól körülhatárolható hasznos információ. Ha sikerül olyan algoritmusokat kifejleszteni, amelyek a beömlő adatsoroknak – hibázás nélkül – megfelelő értelmet adnak, a rendszerben működő gépek önfejlesztővé válhatnak. Képesek lesznek például arra, hogy a saját teljesítményüket – a többi gép működése alapján – a növeljék, vagy akár arra is, hogy a múltbeli mintázatok alapján megsaccolják a többiek válaszreakcióként bekövetkező lépéseit. 

Miközben tökélyre fejleszthetik a gyártás automatizálását, a CPS-ek sokak szerint erősen hajaznak James Cameron klasszikusa, a Terminátor-filmek emberiség életére és jövőjére törő, interneten terjeszkedő rosszindulatú programjára, a Skynetre. Magyar biztonságtechnikai szakemberek olyan komolyan veszik a fenyegetést, hogy a kibertámadások elsődleges célpontjául szolgáló „kritikus infrastruktúra”, vagyis „az egymással összekapcsológó, interaktív és egymástól kölcsönös függésben lévő infrastruktúraelemek, létesítmények, szolgáltatások, rendszerek és folyamatok” védelme szükségességére jóval a CPS-ek hazai terjedése előtt, már 2010-ben figyelmeztettek.

Víziójuk szerint a hírportálok, a pénzintézetek és a közlekedés manipulálása és megbénítása csak az előjátéka lenne annak a mindent elsöprő káosznak, amit az elektromos szolgáltatók ellen intézett jól irányzott hackertámadás tudna teremteni. Kérdés, hogy Kovács László és Krasznay Csaba informatikai szakemberek Digitális Mohács című tanulmánya szerepet játszhatott-e abban, hogy a napokban új, kibervédelmi képzés indult a Műegyetemen, ahol az efféle jövőbeli esetek ellen védekezni képes biztonságtechnikai szakembereket képeznek majd. 

Hogyan érdemes télen közlekedni elektromos autóval?
Tévhit, hogy csak azoknak éri meg télen is elektromos autóval közlekedni, akik fűtött garázsban tartják járműveiket. Míg egy elektromos autó motorjának hatásfoka meghaladhatja a 90 százalékot, egy hagyományosé ritkán több 40 százaléknál.
Ember-robot együttműködés a gyártásban
Az együttműködő robotok számos előnnyel rendelkeznek. Könnyen telepíthetők és programozhatók, kompakt méretűek, és nem kell biztonsági kerítést építeni köréjük.
Az adatmegosztás új korszaka
Jó a cégeknek, jó a fogyasztóknak: a bevételszerzés új lehetőségét hozzák az új, megbízható adatmegosztási és adatvédelmi technológiák.
Ideális digitális platform kis- és középvállalatoknak
Tömegesen helyezik át üzletmenetüket a magyar kis- és középvállalatok az online platformokra, de sok buktatóval szembesülnek a gyakorlatban.
Betör a munkahelyekre a metaverzum
Míg tavaly másfél billió dollárt költöttek a cégek a digitális transzformációra világszerte, előrejelzések szerint ebben az évben 1.800 milliárd, 2025-ben pedig már 2.800 milliárd dollárnál állhat meg a számláló.