Kilencmilliárd eurót hozhat a digitalizáció Magyarországnak
Miközben a digitális transzformáció komoly esély a gazdasági növekedés felpörgetésére, sokat kell tenni ennek érdekében. Elsősorban az oktatás-képzés, valamint a digitális megoldások használatának terjedése terén.

 

Magyarország a válság vége óta elsősorban a foglalkoztatottság javításával ért el átlagosan évi 3,2 százalékos gazdasági növekedést – jelzi friss tanulmányában a McKinsey & Company. A tanácsadó cég ugyanakkor a munkaerőpiaci expanzió kifulladására figyelmeztet, ugyanis a foglalkoztatottsági ráta gyakorlatilag elérte a nagy európai gazdaságokét (kb. 45%), míg a ledolgozott munkaórákat tekintve a magyar munkavállalók jóval többet dolgoznak (hazánkban évi 1760 óra, míg Nyugat-Európában ez évi 1592 óra).

A következő periódusban ezért a termelékenység javítására kell összpontosítani, ugyanis a ledolgozott munkaóránként előállított teljesítmény Magyarországon jelentősen elmarad a nyugati országok szintjétől: az úgynevezett digitális éllovasok (skandináv államok, Benelux-országok, Írország és Észtország) több mint négyszer olyan hatékonyak. A termelékenység és a tartós gazdasági fejlődés érdekében Magyarország számára prioritás a gazdaság digitalizációjának felgyorsítása – állítják a McKinsey elemzői.

A leszakadás ára

Szerintük a digitális gazdaság 2025-ig akár 9 milliárd euróval is megdobhatja a hazai GDP-t, amennyiben Magyarország képes volna kihasználni a digitalizációban rejlő potenciált. Utóbbi feltételezéssel élve a digitális gazdaság részesedése 2025-re 11,2 százalékra emelkedne a hazai összterméken belül a 2016-os 6,9 százalékról. Ez az arány egyébként minden forgatókönyv szerint emelkedni fog, de nem ilyen mértékben. Gyorsítás nélkül mindössze a GDP 7,4 százalékát érné el. Egy ilyen esetleges lemaradás ára ugyanakkor drámai: a McKinsey szakembereinek álláspontja alapján ez durva versenyképességi hátrányt okozna, amelynek következtében nem csupán a digitalizációban élenjáró skandináv és Benelux államoktól, hanem a saját régiónktól is leszakadhatunk.

Bár egyelőre itthon alacsonyabb a digitalizáció mértéke, mint a digitális éllovasok esetében, vagy akár az EU öt legnagyobb országában (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), ugyanakkor már most érezhető a digitális gazdaság térhódítása. Magyarországon 2012 és 2016 között évente 4,1 százalékkal nőtt a digitális gazdaság, míg a nem-digitális ág évi 2,2 százalékkal. A tanácsadó iparáganként kiszámolta a digitalizáció mértékét mérő indexet. Egyes iparágakban Magyarország a régiós versenytársakat előzi a digitalizáció mértékét tekintve (pl. üzleti szolgáltatások, közszolgáltatások), míg más szektorokban hazánk elmarad a többi kelet-közép-európai országtól, például a feldolgozóipar és a közüzemi szolgáltatások terén.

A tanulmány szerint a digitalizáció jelentős hatásokkal járhat a munkaerőpiacon. Az automatizáció gyakorlatilag minden munkakörnél ki fogja tudni váltani a feladatok egy részét, már a ma létező technológiák segítségével is, persze eltérő mértékben. Ez különösen igaz a kiszámítható fizikai munkát igénylő feladatokra (amelyek 75%-a automatizálható), vagy éppen az adatgyűjtést és -feldolgozást igénylő foglalkozásokra (ezek közel 70%-ban automatizálhatók). Ugyanakkor a jelenlegi munkaerő-hiányos gazdasági környezetben az automatizált folyamatok hatékonyabbá teszik a cégek működését, például a feldolgozóiparban.

Oktatás nélkül nem megy

Ahhoz, hogy Magyarország csatlakozni tudjon a digitális éllovas országokhoz, számos területen kell előrelépni. Kiemelkedő fontosságú a megfelelő oktatási és képzési rendszer, amely a digitális világban szükséges készségekre helyezi a hangsúlyt. A kritikus gondolkodás és problémamegoldás, másokkal való kommunikáció, csapatban történő munkavégzés a jövőbeni elhelyezkedés zálogai – állapítják meg a tanulmány szerzői.  Az oktatási rendszer abban is segíthet, hogy több informatikát, matematikát vagy természettudományt végzett hallgató lépjen ki a munkaerőpiacra, illetve megfelelő, az automatizáció miatt szükségessé váló átképzési lehetőségeket biztosít.

A McKinsey komoly kihívásnak tartja, hogy a magyar cégek, különösen a kis- és középvállalatok működésében a fejlett országoktól elmaradó mértékben vannak jelen digitális megoldások. Például a magyar kkv-k mindössze 8 százaléka használ e-számlázási szolgáltatást, míg a digitális éllovasoknál ez az arány 32 százalék. A közösségi médiumok használata is elmarad az éllovasoktól: a magyar vállalkozások negyede él ezekkel a marketingeszközökkel, míg az éllovasoknál a cégek fele.

„Magyarország jó alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy magasabb fokozatba kapcsolja a digitális transzformációt” – véli Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti irodavezető partnere. Szerinte érdemes kihasználni a jelenlegi növekedési lendületet, kedvező gazdasági klímát, a Magyarországon és a régióban elérhető szakemberállományt, a digitális infrastruktúra fejlettségét, ez utóbbiban ugyanis nem maradunk el a legjobbaktól.

Hozzátette: a sikeres digitális átalakulásban az egyénnek, a vállalkozásnak és az államnak egyaránt megvan a maga szerepe. Az állam az oktatás és képzések korszerűsítése és a kkv-k digitalizációjának elősegítése mellett az élethosszig tartó tanulás szemléletének terjesztésével, valamint a közszolgáltatások és a közigazgatás digitalizációjával adhat lendületet a változásoknak és készítheti fel rájuk a társadalmat.

Mesterséges intelligencia dönt a munkaerő kiválasztásáról?
Vajon tudna egy robot jogi állásfoglalást adni, könyvelést készíteni, esetleg pénzügyi tanácsadást nyújtani? Néhány év múlva valószínűleg igen, és minden bizonnyal hatékonyabban, mint egy ember.
Nagy pontosságú mérés bármely anyagon vagy felületen
A Keyence ultrakompakt koaxiális lézeres elmozdulásérzékelőjét olyan ipari alkalmazásokban használják, mint a minőségjavítás, a hibás alkatrészek kiszállításának megelőzése, illetve a termelékenység növelése.
Kína lesz a világ legnagyobb 5G mobil technológiai piaca
A dolgok internetéhez (IoT) szolgáltatási szerződéssel csatlakoztatott berendezések száma 2025-ra 1,9 milliárdra emelkedik a 2018-as 672 millióról.
CFD szimulációk az optimalizáció szolgálatában
CFD – Sokak számára ismerős akronim, melynek elsősorban kétféle feloldása van; Contract for Difference, mely a pénzügyi kereskedéssel kapcsolatos fogalom, és a Computational Fluid Dynamics, vagyis a numerikus áramlástan. Számunkra most ez utóbbi a releváns.
Legyél Te az év Solid Edge diák tervezője!
A graphIT Kft. és a Salgótarjáni Szakképzési Centrum meghirdeti „Az év Solid Edge diák tervezője 2019!” versenyt, melyre bármely nappali tagozatos diák, középiskolás, főiskolás vagy egyetemista pályázhat!