Kihívást jelentő feladatokkal itthon tarthatók az informatikusok
Tavaly nagy sikerrel zárult az első Országos IT Megmérettetés – idén újabb verseny indul, új feladatokkal, új IT-kihívásokkal.

 

A DXC Technology idén is vállalta, hogy egy kategóriában megalkotja a feladatokat – Tóth Mária, a cég szoftverfejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy mit jelent nekik ez a verseny, milyen a hazai IT-képzés, hisz-e a tömeges átképzésben és hogyan látja a hozzájuk jelentkező IT-s pályakezdőket.

– Miért fontos a DXC-nek, hogy idén is részt vegyen a verseny feladatainak kidolgozásában, mi volt a tavalyi verseny hozadéka?

– Nagyon sok területen tudunk profitálni abból, ha egy ilyen kezdeményezés mellé állunk. Kezdjük a saját oldalunkkal, hogy a feladatokat alkotók számára miért előnyös. Annak a csapatnak, aki nálunk elkészíti ezt a feladatot, kidolgozza a kerettörténetet, olyan ez az alkotómunka, mint egy kis csapatépítő tréning. Összeülnek, sorjáznak az ötletek, nagy nevetések a különböző elképzeléseken, együtt létrehoznak valamit és ez nagyon jó.

A másik oldalról, a versenyen résztvevők oldaláról nézve azért érdekes nekünk, mert a beérkezett megoldásokat látva fel tudjuk mérni, hogy milyen nívója van a piacon a feladatunk megoldásához szükséges tudással rendelkező programozóknak, méghozzá azoknak, akik jónak értékelik magukat a piacon, hiszen nyilván ezért indulnak el egy ilyen megmérettetésen. Tehát ez a másik nagy előny, hogy fel lehet mérni a munkavállalók tudásának minőségét. Magán a versenyen aztán láthatóvá válik, hogy milyen körökből lehet munkaerőt szerezni, hiszen valljuk be, ez is lehet egy célja a versenyben résztvevő programozóknak – felértékeltetni magukat a munkaerőpiacon.

– Milyennek látta tavaly a résztvevőket, hogyan alakult ez a felértékelés?

– Ez egy verseny, a programozók krémje jön el. Úgy gondolom, hogy egy ilyen program nem csak képességet mér, hanem jól megmutatja, hogy ki az, aki veszi a fáradságot és jelentkezik, kinek ez a hivatása és ki érzi úgy saját, belső indíttatásból, hogy neki ezen el kell indulnia. Ez egy belső ambíció arra, hogy megmutassa a világnak a tudását, márpedig egy ambiciózus emberből jobb kolléga lesz. Ha neki azt mondom, hogy lépjél balra kettőt, akkor megkérdezi, hogy de „miért? dehogy lépek, szerintem jobbra kell”. Ez az attitűd az IT fejlesztési világban sokkal hasznosabb, mint a robot üzemmódra beállítható kolléga. Pedig érdekes módon azt mondják, hogy a programozói verseny éppen az ilyen „robotokat” válogatja ki, de szerintem inkább azok indulnak el, akikben van versenyszellem, érdeklik a kihívások.

– Idén mely kategória feladatait adja a DXC a megmérettetésben?

– A tavalyihoz hasonlóan idén is egy kategóriát vállaltunk, a .NET-es fejlesztéseket C# nyelven.  Elkészült egy kerettörténet, mely szerint egy fiatalember hibernálás után felébred, nem tudja hol van, nem tud kijutni, aztán kiderül, hogy neki kell megmenteni a világot, mert mindenki más is le van fagyasztva. A 10 forduló feladataira 10-10 perce van, ezalatt programrészleteket kell írnia, lefuttatni és megnézni mi az eredmény.

– Az IThon célja az IT-szakma megismertetése, népszerűsítése. Merre induljon, aki IT-s pályára készül?

– Sok egyetemről, főiskoláról kikerülve lehet ma erre a pályára lépni. A természettudományos oktatásból, a műszaki felsőoktatásból, valamint a közgazdasági egyetemről az informatika más-más területeire alkalmas emberek érkeznek. Például a műszaki egyetemen inkább hardver, kódolás, infrastruktúra, platform szerint specializálódnak a fiatalok.

 


Tóth Mária: A programozáshoz kell egy olyan problémamegoldó képesség, melyet ha valaki korábban nem tanult meg, mert választott szakmájában erre nem volt szüksége, akkor nem fog tudni programozni

 

Az, hogy végül ki, hol köt ki, milyen irányt választ inkább a munkahelyen dől el. Ugyanabból a képzésből kikerülhet olyan, aki teszteléssel, programozással, infrastruktúrával foglalkozik vagy épp business analyst. A közgazdász irányból érkezők inkább tervezési és tesztelési oldalon vannak, ők lesznek később a projektvezetők. De találkoztam már programozónak átképzett angoltanárral, filozófussal vagy épp énektanárral.

– Valóban megszerezhető a tudás néhány hónap alatt? Reális az elképzelés, hogy tömegével képzik majd át a kismamákat programozóvá?

– Számos kódolóiskola indul, melyek hat hét és hat hónap között határozzák meg a képzéseik időtartamát. Ha ez így van, nem értem, hogy nekem miért kellett öt évig tanulnom. Komolyra fordítva a szót, látom a munkaerőhiányt, de én akkor sem adnám lejjebb, mert nem ez a módja a hiány megszüntetésének. Abban tudok hinni, hogy van egy alapdiplomája az embernek, aminek azért valami minimális köze van ehhez a területhez: fizikus, matektanár, közgazdász. A főiskolai képzés ad egy képet arról, hogy vannak matematikai modellek, üzleti folyamatok, fizikai modellek, melyek azután leprogramozhatók. Na erre hat hónap elég lehet, de hat hét semmire.

Nem tudom elképzelni, hogy kertészmérnök, énektanár és hasonló végzettségű embereket át lehetne képezni pár hét, hónap alatt. A programozáshoz kell egy olyan problémamegoldó képesség, melyet ha valaki korábban nem tanult meg, mert választott szakmájában erre nem volt szüksége, akkor nem fog tudni programozni. Az egyetem éppen abban segít, hogy ezt készségszinten megtanítja a diákoknak: senki nem fogja a kezüket, hanem mindent maguknak kell megoldani.

– Ha ez megvan, akkor már kopogtathat a DXC-nél programozói állásért?

– Igen, kezdőként elindulhat. Érdemes megnéznünk, mert ha az alap megvan, ha érdeklődő, ambiciózus, akkor abból lehet építkezni.

– Ön szerint mi hiányzik ma az IT-oktatásból?

– A most munkaerőpiacra kerülő Y és Z korosztálynak is vannak hiányosságai, de ezeket nem az oktatásban látom. Az Y-é az, hogy van hiányossága, de nem vesz tudomást erről, és ez benne maga a hiányosság. Azt hiszi, hogy mindent tud. Gondot jelent a beilleszkedés, nehezen veszi fel a ritmust, nincs bennük türelem és kitartás – persze nem mindenkire igaz ez. A Z korosztály azt sem tudja mit akar. " Ide be kell járni? na nem" – mondják számos esetben. Neki van otthon mindene, majd becsatlakozik. És sajnos ez nem így működik. Őket meg kell tanítani arra, hogy rendszerben működjenek. Hogy alaptudásban mit ad az egyetem nem tudom. Aki idekerül és nagy a tudása, nem tudom hol szerezte: egyetemen vagy gyakorlaton vagy egyedül?

– Milyen egyetemi programokkal működnek együtt?

– Éppen most indult el a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködésben a Paripa (Partnerségben az Iparral) program. Ez egy cégekkel közös kezdeményezés, melynek során a vállalat hoz egy témát, egy problémát és delegál hozzá egy témavezetőt. Az egyetem ad egy mentort és az egyetemisták pedig jelentkezhetnek, hogy melyik projektben szeretnének részt venni. Ekképpen három fős csapatok állnak fel, és a mentorált diák ezután a cégnél fog részben dolgozni. A program végén a projekt három szereplője bemutatja, hogy mire jutottak. Mi AI chatbot fejlesztést választottunk, a témafelelősünk és az egyetemi mentor megvan, most indul a jelentkezés az egyetemisták részéről.

– Nyilván egy ilyen program már egy leendő munkahellyel köti össze az egyetemistákat, ezzel is elkötelezve őket. Ön szerint mi tarthatná itthon az IT-sokat egyetem után, mitől lennének lojálisak?

– Amit várnának az a jó fizetés, a belátható karrierút, a korszerű technológiák, platformok használata, azaz szeretnének blockchain-en vagy épp AI-val dolgozni. Ezek ismeretével a saját értékük is növekszik és ez fontos a számukra annyira, hogy képesek legyenek megmaradni itthon.

Digitális platformot fejleszt a Knorr-Bremse
A projekt célja olyan IoT megoldás fejlesztése és üzemeltetése, amelynek segítségével a gyártóvállalatok sikeresen megvalósíthatják folyamataik vertikális és horizontális integrációját.
Ajándék kulcsok a gépi képalkotó és azonosító termékekhez
A Cognex kedvező áron kínált gyártásautomatizálási megoldásai segítik a vállalatokat termékeik minőségének javításában, a termelési hibák kiküszöbölésében, valamint a gyártási költségek csökkentésében.
A jövő vezérlőközpontja
A DynaGridCenter projekt keretében a Siemens a tudomány és a kutatás területén aktív partnerekkel együttműködve fejlesztette ki az elektromos hálózati vezérlőközpontok következő generációját.
Ipari érintőképernyős táblaszámítógépek új generációja
Mára ezek az eszközök egy magasabb fejlettségi fokra jutva már nem csak okoskijelzőként, hanem – egyes vezérlési feladatok átvételével – önálló központi egységként is használhatók.
Műszaki webáruház integrálása a beszerzési folyamatokba
Az ipari e-beszerzések – hasonlóan a hazai kiskereskedelmi vásárlásokhoz –, exponenciális növekedést mutatnak, legyen szó az átlagos kosárértékről, a cégek nettó forgalmáról vagy éppen az elektronikus beszerzést preferáló munkatársak számáról.