Jövőre indulhat a kompozit repülőgépek gyártása
A világ első elektromos repülőgépét gyártó, Magnus Aircraft Zrt. leányvállalata kizárólagos jogot szerzett egy orosz fejlesztésű négyüléses kisrepülőgép gyártására és értékesítésére - jelentette be a Pécs-Pogányban összeszerelő üzemet és kompozitgyárat létesítő társaság.

 

A tájékoztatás szerint az Orosz Egyesített Repülőgépipari Konzorcium (UAC) és a Magnus Aircraft Zrt. leányvállalata, az Aviation Engineering Zrt. között létrejött megállapodás értelmében utóbbi megszerezte a jogokat az Il-103 típusú repülőgép kizárólagos gyártására és világszintű értékesítésére. A kompozit kétüléses szabadidő és oktató repülőgépek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Magnus Aircraft számára ezzel elérhetővé vált a Pécsett gyártott kompozit elemek és a Fusion termékcsalád oroszországi exportja.

Az IL-103 típusú repülőgépet az 1990-es években fejlesztette ki az Ilyushin Design Bureau, mely később 1998-ban orosz gépként elsőként kapott engedélyt az Amerikai Egyesült Államok légügyi hatóságától. A négyüléses repülőgép szélsőséges körülmények között is biztonságos és kényelmes, legfőképpen mindennapi használatra lett kialakítva. A Magnus Aircraft néhány napja jelentette be, hogy megrendelték az első példányt a Magnus Aircraft Zrt. pécs-pogányi repülőtéren lévő gyárában készülő, magyar fejlesztésű, kompozit testű repülőgépeiből.

A pécs-pogányi reptéren lévő összeszerelő üzem már működik, a próbaüzem küszöbön álló megindulása után jövőre már teljes kapacitással tud működni a cég kompozitgyára is, s évi 80-90 – nagyobbrészt exportra szánt – repülőgép előállítását végzi majd. A pécs-pogányi létesítményekben jelenleg hetvenen dolgoznak, az év végén már 110-120 munkatársra lesz szükségük, míg 2020 második felében akár 150 embernek is munkát adhatnak Boros László vezérigazgató tájékoztatása szerint.

A Magnus korábbi ismertetése szerint a cég a világon először fejlesztett ki kompozit anyagokból készülő kétüléses repülőgépet, amely műrepülésre alkalmas. Emellett egy olyan gépet, amely nem kerozinnal, hanem benzinnel működik, és szintén kompozit anyagból készült; így alacsonyabb a környezetterhelése és a fenntartási költsége, mint más repülőknek. A fejlesztések során egy több mint 5000 négyzetméteres kompozitelem-gyártó üzem létesült, emellett egy 1900 négyzetméteres összeszerelő üzem és egy 300 négyzetméteres irodahelyiség épült. A kisebb gyártórészben tavaly október végén indult el a termelés, a kompozitüzem termelése hamarosan megkezdődik. (Fotó: Magnus Aircraft)

A robotikai ipar kétszámjegyű növekedése várható
Rövidülő termékciklusok, hálózatosított termelési szekvenciák, gyorsan változó piacok és megcsappanó források – ez csak néhány azok közül a paraméterek közül, melyek az új piacgazdaságot formálják majd.
Digitalizáció a kórházakban
Gyorsabb digitalizációt, hatékonyabb erőforrás-gazdálkodást és javuló betegellátást eredményezhet az egészségügyi intézményekben a Schneider Electric és a ThoughtWire stratégiai partnersége.
Nőknek is szabad a pálya!
Hogyan lesz egy háromgyerekes fizikusból programozó egy innovatív ITC-cégnél? Közgazdászok, jogászok és fizikusok is részt vettek már a kifejezetten kisgyerekes anyákat célzó programozó átképzésben.
Tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés
Juttatásai az ösztöndíjak és a munkaszerződések rendszerén alapulnak majd, és módosul a szakképzésben oktatók jogállása is.
Mobil laborrobotok a jövő kórházaiban
A mobilis és önálló munkára képes YuMi laboratóriumi robotot arra tervezték, hogy együtt dolgozzon az egészségügyi és laboratóriumi szakemberekkel.