Ipari digitalizációról vállalatvezetőknek
Az egyre komplexebbé váló gyártási folyamatok következtében az iparvállalatok működése ma már nehezen képzelhető el digitális technológiák és informatikai rendszerek alkalmazása nélkül, számos elemzés mégis arra jut, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások többsége továbbra is a digitális átalakulás kihívásaival küzd.

 

Jó hír, hogy nem szükséges óriási költségeket vállalva saját rendszereket fejleszteni, hiszen a legmodernebb ipar 4.0 megoldások már készen rendelkezésre állnak. Ráadásul ezek beszerzését kedvezményes finanszírozási lehetőségek is ösztönzik. Ilyen például a szeptembertől elérhető Digitális Jólét Hitelprogram 7,5 milliárd forint keretösszegű, 0 százalékos hitele, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások, startupok digitális termék- és szolgáltatás-fejlesztési projektjeit támogatja. A versenyképesség fokozásához ugyanakkor nem elegendő a modern eszközök beszerzése, szükség van olyan innovatív alkalmazásokra is, amelyek gyorsabbá teszik a termékfejlesztést, növelik a hatékonyságot és átláthatóbb üzletmenetet biztosítanak. És nem utolsósorban rendelkezésre áll a szükséges szaktudás is.

Digitalizáció - átlátható vállalati folyamatok

– A digitalizáció előtt a legnagyobb akadály nem technológiai jellegű, és ma már nem is a tőke hiányzik elsősorban. A hazai kis- és középvállalatok gyorsabb felzárkózásának talán legfontosabb akadálya, hogy a cégek jelentős része – nemzetközi versenytársaiktól eltérően – még mindig nem képes összekapcsolni stratégiai, működési, technológiai képességeit, nem látják, hogy a digitalizáció milyen szintjén állnak. Összességében hiányzik a továbblépéshez szükséges vízió – mondja Sallay Péter, a Siemens PLM Software hazai partnereként két évtizede mérnöki szoftverek és megoldások bevezetésével foglalkozó graphIT Kft. ügyvezetője.

 

Sallay Péter: “A hazai kis- és középvállalatok jelentős része nem képes összekapcsolni stratégiai, működési, technológiai képességeit, nem látják, hogy a digitalizáció milyen szintjén állnak.”

 

– Az iparban körülbelül egy évtizede kezdődött a digitalizáció egyre szélesebb körű elterjedése, ez a folyamat ipar 4.0 néven napjaink legfontosabb nemzetközi trendjévé vált. Jellemzője, hogy az egyes technológiák, és a működésüket kiszolgáló szoftverek sokkal bonyolultabbá váltak. Szinte minden eszközünk képes valamilyen adatot szolgáltatni, ennek következtében soha nem látott mennyiségű és minőségű információval rendelkezünk üzleti és gyártási folyamatainkról. Korábban is láttuk, hogy mi történik a termelésben, a minőségbiztosítás területén, a logisztikában vagy a termékfejlesztésben, de ezek csupán egy-egy részterület működéséről adtak információt, hiányzott az üzletrészek intelligens összekapcsolása – hangsúlyozza Sallay Péter.

A szakember úgy véli: a legtöbb vállalatvezető felismerte, ahhoz, hogy az adatokból tudás legyen, és ennek következtében megalapozott döntéseket hozhassanak, az eszközeiket hálózatba kell kötni. – Számos kis- és középvállalatnál látjuk, hogy korábban elindultak valamilyen részmegoldások felé, és most óriási probléma, hogy ezeket hogyan kapcsolják össze. Sok helyen az informatikai infrastruktúra kiépítése nem egy határozott koncepció mentén történt, hanem a pillanatnyi igényeknek megfelelően.

Ráadásul az ipar 4.0 nem egy polcról levehető dobozos termék, sokkal komplexebb, a cég működésének egészét érintő folyamatról van szó, így sokszor nem is tudják, hogyan fogjanak hozzá. A Siemens Smart Expert partnereként abban tudunk segíteni, hogy konkrét megoldásaink alapján a vállalati folyamatok, a termékfejlesztés és a gyártás digitális lépéseit hogyan lehet hatékonyan megszervezni – tette hozzá.

Digitalizáció - a tudás megszerezhető

A graphIT Kft. ügyvezetője szerint a magyarországi multinacionális vállalatok – mint sok más területen – a digitális megoldások bevezetésében és használatában is előrébb tartanak, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a beszállítóként hozzájuk kapcsolódó magyar kis- és középvállalatok jelentős része képes alkalmazni a legkorszerűbb technológiákat. Felzárkózásukat segítheti, hogy a versenyképességhez szükséges szakmai ismeretek elsajátítása sem lehet probléma.

Egyebek mellett ezért szervezik cégvezetők, műszaki vezetők, termelési vezetők és informatikai döntéshozók számára szeptember 26-án Budapesten digitalFACT.2018 konferenciájukat. Az egynapos rendezvény szándéka szerint átfogó információt nyújt az ipari digitalizációs megoldásokról, digitális termékfejlesztésről és gyártásról. A program olyan valós ipar 4.0 szerinti gépipari, logisztikai, autóipari esettanulmányokkal ismerteti meg a résztvevőket, melyek gyakorlati útmutatással szolgálnak a digitalizáció sikeres bevezetéséhez. 

7 ezer milliárdot hozhat a mesterséges intelligencia
Elkészült a Kormány Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiája, amely a MI térhódításával jelentkező technikai és a humán-tudomány területére tartozó kérdésekre keres választ.
Megjelent az Eplan Platform legújabb verziója
Február közepétől elérhető az Eplan Platform legújabb, 2.9-es verziója számos új funkciókkal, melyek az alkalmazók munkáját még hatékonyabban támogatják.
Gyártás egyre okosabban
Mind többet költenek a gyártó vállalatok működésük digitális átalakítására – már közel 70 százalékuknál fut valamilyen okosgyár-kezdeményezés, az iparág európai szereplői pedig élenjárnak a mesterséges intelligencia alkalmazásában, tárta fel a Capgemini.
Épül a világ legnagyobb cobotközpontja
32 ezer négyzetméteren épül az a robotikai központ, amely a Mobile Industrial Robots és az Universal Robots 36 millió dolláros befektetésének eredményeként a jövőben a cobotok fejlesztésének és gyártásának központja lesz.
Nem segíti a műszaki szakképzést az új Nemzeti alaptanterv
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség megítélése szerint az új Nemzeti Alaptanterv ezúttal is figyelmen kívül hagyta a szakmai szervezetek és a gazdasági szereplők véleményét és továbbra sem hagy elegendő időt és teret a gyakorlati kompetenciák, készségek és képességek fejlesztésére.