Ipar 4.0 – a változás elkerülhetetlen
Ma még nehéz megmondani, hogy milyen eredményeket hoz a negyedik ipari forradalomként emlegetett technológiai átalakulás, ám kétségtelen, hogy a folyamat óriási lépésekkel halad az iparban. Az üzleti környezetet is érintő változásokról kérdeztük Kerekes Antalt, a PwC Magyarország technológiához kapcsolódó tanácsadási szolgáltatásokat vezető cégtársát.

 

– A 2008-as gazdasági válság kitörése óta úgy tűnik, hogy nehezen áll talpra a világgazdaság. Vannak kisebb fellendülések, de az elemzők többsége egyetért abban, hogy egyhamar nem fogunk visszatérni a válság előtti növekedési ütemhez. Hogyan jellemezhető az az üzleti környezet, amelyben a digitális átalakulás, vagy ahogy emlegetni szokták, a negyedik ipari forradalom próbál teret nyerni?

– Azt látjuk, hogy az elmúlt évek gazdasági válsága jelentős tényező volt a negyedik ipari forradalom elindulásában. A vállalati gondolkodásban előtérbe került a költségtudatosság, a takarékosság, a környezeti erőforrások optimális felhasználása, vagyis a cégek sokkal jobban odafigyelnek, hogy mire költik a pénzüket. Egyre nagyobb az igény a testreszabott szolgáltatások iránt az iparban is, és ma már nem csupán jól hangzó szlogen a költséghatékonyság javítása, a selejt vagy a keletkező hulladék csökkentése, mert ezek mind olyan területek, amelyek pénzbe kerülnek az iparvállalatoknak. Minden olyan fejlesztésre, innovációra hajlandóak költeni a gyártók, amely költségcsökkentéshez és egyben a versenyképesség növeléséhez vezet.

 

A nemzetközi multinacionális vállalatoknak Magyarország elég fontos termelési központ ahhoz, hogy ezek a megoldások rövid idő alatt megjelenjenek a napi termelésben

 

Ezért a digitalizáció is viszonylag könnyen utat tört magának, hiszen olyan megoldásokról beszélünk, amelyek megtérülnek, sok esetben a piacra lépést biztosítják, és hozzáadott értéket generálva az értéklánc teljes területén képesek nagyobb hasznot termelni. Összehasonlítva a korábbi korok ipari forradalmaival, amikor az erőteljes kibocsátás volt jellemző, az ipar 4.0 sokkal inkább a minőség és a hatékonyság irányába hat. A cél az, hogy jobban, hatékonyabban, nagyobb értéket generáljon az ipar.

– Miért éppen a digitális átalakulás lett a negyedik ipari forradalom legfőbb jellemzője?

– Napjainkban persze nehéz eldönteni, hogy forradalmi átalakulás vagy evolúciós folyamat részesei vagyunk, mert a ma használatos digitális technikák jó része tíz évvel ezelőtt is elérhető volt. Drasztikus változást a hozzáférhetőség és az árcsökkenés hozott. Például a szenzortechnika alkalmazása korábban a luxusautók kiváltsága volt, ma már akinek van mobiltelefonja, lényegesen komolyabb technológiát tarthat a kezében. Vagyis olyan mennyiségben és olyan olcsón vagyunk képesek digitális eszközök gyártására, ami korábban nem volt jellemző.

Ráadásul ezek az eszközök akár egy üzemben is képesek egymással kommunikálni. A szenzorok sokkal könnyebben hálózatba köthetők, és az így kinyerhető adatok feldolgozása is egyszerűbbé vált. Drámai mértékű az adatfeldolgozási kapacitás növekedése is. A Big Data, az adatelemzés megjelenése oda vezetett, hogy a digitalizáció segítségével képesek vagyunk nagyon sok, különböző forrásból érkező adatot feldolgozni, és ezekből következtetést levonni. Ez a komplexitás eddig nem volt elérhető. A digitalizáció voltaképp egy hívószó, amely jelenthet szenzortechnikát, 3D nyomtatást, mesterséges intelligenciát, de mind arról szól, hogy olyan eszközökbe, technológiákba fektetünk, amelyek valamilyen módon kötődnek a számítógépes feldolgozáshoz.

– Kik határozzák meg a trendeket, melyek a legfontosabb technológiai központok?

– Itt két irányról érdemes beszélni. Egyfelől vannak a nagyvállalatok, akiknek alapvető érdeke a hatékonyságjavítás. Ebben élen járnak a német vállalatok, akik egyébként is komoly tradícióval rendelkeznek ezen a területen, de a japán cégek többségének is erős képességei vannak a robotizálás, automatizálás, szenzortechnika, képfeldolgozás tekintetében. Még izgalmasabb a másik irány, a startupok világa. Jellemző módon a digitális termékek, szolgáltatások, az innováció költsége számottevő mértékben csökkent, és maga az innovációs folyamat egyre nagyobb mértékben globalizálódik.

 

Az innovációs központok most az iparvállalatok területén találhatók

 

Számos most induló vállalkozás nagyon innovatív ötletekkel jelenik meg a piacon, olyan megoldásokkal, amelyek nem csak egyetlen iparágban használhatók. Például a képfeldolgozáshoz kapcsolódó technológia sikerrel alkalmazható a távdiagnosztikában vagy éppen a különböző közművek hálózatának feltérképezésére, az ehhez kapcsolódó dokumentációk elkészítésére, de ezt a technológiát lehet használni a varrodákban a gyakorlati műveletek elemenkénti minőség-ellenőrzésére is. Az is megfigyelhető a legnagyobb cégek esetében, hogy amit a saját vállalati kultúrájukon belül nem tudnak megoldani, azt kiszervezik egy inkubátorba, így függetlenítve a kutatás-fejlesztést a vállalati kötöttségektől.

– A Magyarországon működő cégek mennyire felkészültek erre az átállásra?

– A magyarországi ipar nagyon szétszakadt. Van egy erős multinacionális beszállítói kör, akik a mi szempontunkból sajnos nem önálló döntéshozatali erők. Az elvárásokat velük szembe a külföldi központ határozza meg. Elvárják tőlük a minőség fenntartását, az értéklánc kiszámíthatóságát és a rugalmasságot. Ez a kör jó lefedettséget fog elérni az ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiák alkalmazásában. A nemzetközi multinacionális vállalatoknak Magyarország elég fontos termelési központ ahhoz, hogy ezek a megoldások rövid idő alatt megjelenjenek a napi termelésben. Ez egyben nagyon jó lehetőség arra, hogy az itt dolgozó mérnökök vagy más szakemberek megtanulják a digitális technológiák használatát.

És van egy másik vállalati kör, a hazai igényeket kielégítő vállalkozásoké, akik bár legyenek kis vagy közepes cégek, nagyon rugalmatlanok a piacra lépés tekintetében. Csak itthon versenyeznek, és nem nagyon merészkednek távolabb. Ebben a körben a hatékonyság, a költségtudatosság nem párosul az innovációs és befektetési hajlandósággal. Többnyire van egy stabil bevételi forrásuk, amiről úgy gondolják, hogy nem veszélyezteti külső szereplő. De véleményem szerint ez a hozzáállás rövidesen változni fog, mert látjuk az ügyfeleink közt a fejlődési igényt.

Azt is látni kell, hogy az egész ipar 4.0-val kapcsolatban van egy nagyon erős szakmai deficit. Többnyire olyan témákról beszélünk, amelyek nemhogy a gyakorló mérnökök, hanem az egyetemi oktatás szintjén sem nagyon fordulnak elő. Látjuk más területen is, hogy a szakma megelőzte a tudományos területet. Ellentétben a ’80-as és ’90-es évekkel, amikor még az egyetemi környezet foglalkozott az újszerű dolgokkal, most úgy tűnik, hogy az innovációs központok az iparvállalatok területén találhatók.

– Milyen új üzleti modellek, vállalkozási formák létrejöttére lehet számítani?

– Nagyon markáns lehetőség az ipari tevékenységek szolgáltatássá alakítása. Eddig azt láttuk, hogy az eladó értékesített például egy gépsort a megrendelőnek, aki ezt a berendezést üzemeltette, karbantartotta, biztosította akár az eladóval együtt, hogy mindig működőképes legyen. Most eljutottunk oda, hogy a megrendelőnek nem gépsorra van szüksége, hanem egy bizonyos műveleti sor elvégzésére. Ezt a feladatot sok esetben a szállító hatékonyabban tudja elvégezni, hiszen ismeri annak működését, tapasztalattal rendelkezik az üzemeltetés területén. Vagyis nem gépsort értékesítünk, hanem kapacitást.

Mindezt nevezhetjük akár ipari share economynak is. Ahogy megosztjuk egymással például a lakásunkat vagy az autónkat, a minél jobb kihasználtság érdekében megoszthatjuk a termelőeszközeinket is. Erre vannak kialakult árazási technikák, és egyre inkább szándék is, hogy szolgáltatás alapon működjünk. De azért azt se felejtsük el, hogy ugyan ipari forradalomról beszélünk, azért a folyamatok jóval lassabban, szektoronként eltérő ütemben valósulnak meg. Ugyanakkor haladni kell, ez kétségtelen!

Intralogisztika – teljes rugalmasság
Erre vártak az üzemmérnökök: gombnyomásra változtatható formátumú szállítópálya-rendszer. A Multi-Carrier-Systemmel immár ez is lehetséges.
Munkahelyek szűnhetnek meg az Opelnél
Az Opel autógyártó társaság jövendő francia tulajdonosa egyelőre nem adott garanciát a több mint 18 ezer németországi munkahely megőrzésére - mondta a tulajdonosváltás ügyével foglalkozó német kormánymegbízott.
Márciusi lemezbemutató
Kíváncsi rá, hogyan válik hatékonyabbá a lemezmegmunkálás a digitális megoldások révén? Ismerje meg jó hangulat és élő bemutatók mellett a lemezmegmunkálás jövőjét!
Pályázatot tévesztettek
A „pályázatírói szervezetrendszer” sajátos működése is közrejátszhat abban, hogy az EU csalás elleni hivatala, az OLAF 2015-ben 17 gyanús hazai esetet vizsgált ki, és csaknem az összes, 14 esetben bizonyítottnak is találta a visszaélést.
Vegye kézbe cége tervezési adatainak kezelését!
Spóroljon a Solidworks PDMtoGo-ajánlatával! Úgy gondolja egy PDM rendszer bevezetése hosszadalmas, drága és szükségtelen? Akkor sosem szembesült ezekkel a problémákkal.