IoT - Az okos városok mozgatórugója
Az intelligens városok gyakran nagyon különböző projekteket foglalnak magukba, jellemzően például az intelligens energiahálózatokat, a víz- és hulladékkezelést, a közlekedést, valamint az e-kormányzatot.

A városok technológiai fejlődése a terminológián is nyomot hagyott az elmúlt évtizedekben. Olyan fogalmak jöttek létre mint összekapcsolt városok, mega városok, intelligens városok, ellenálló városok, zöld városok, fenntartható városok, biztonságos városok, a jövő városai, és intelligens városok. Manapság – többen, mint valaha –, maguk az állampolgárok alkotják azt a közösséget, amely megtervezi, felépíti és üzemelteti városainkat.

Az intelligens városok mozgalma egyértelműen arra törekszik, hogy pozitív irányba mozdítsa elő a világot. Mind városi, mind nemzeti szinten nagy volumenű célokat tűzött ki az emberiség: vegyük akár India példáját, amely száz okos város létrehozását irányozta elő, vagy az olyan szervezetek megalakulását mint a városi innovációt fókuszába állító, brit Future Cities Catapult (A jövő városainak katapultja).

 

A városi infrastruktúra-menedzsment alapvetően felismerésről és működtetésről szól

 

Szerte a világon, az országok és a városok azt kutatják, hogyan alakítja tisztábbá, egészségesebbé és kellemesebbé a technológia a városi körülményeket. Tudjuk, hogy önmagában a technológia nem nyújt megoldást minden kihívásra, de ezt nem is várhatjuk el. Mégis, ha megfelelően alkalmazzuk, hozzájárul sürgető igényeink kielégítéséhez és eleget tesz várakozásainknak azáltal, hogy fenntarthatóan növeli az életminőséget és a hatékonyságot.

A technológiai fejlődés tehát elengedhetetlen része a városok átalakítási koncepciójának, amit már egy ideje okos város szemléletként emlegetünk. Az iparági elemzők (pl. a Navigant Research, az IDC és a Gartner) is felkarolták az okos város koncepciót, és a fejlesztések beindításával a kiadások, valamint a telepített eszközök számának óriási mértékű növekedését jósolják, ez pedig jelentősen növeli a technológiai iparral és a városokkal szemben támasztott elvárásokat. Azonban a beruházások és a kiadások mértéke egyelőre elmaradt az eddigi elemzői előrejelzésekhez képest.

A Dolgok Internetének virágkora

Az intelligens városok gyakran nagyon különböző projekteket foglalnak magukba, jellemzően például az intelligens energiahálózatokat, a víz- és hulladékkezelést, a közlekedést, valamint az e-kormányzatot. Ezzel párhuzamosan rendkívül aktív a párbeszéd a Dolgok Internete (Internet of Things, IoT) kapcsán, amely egy a városoknál sokkal szélesebb körű alkalmazhatóságot képvisel.

Ezeknek a trendeknek a konvergenciája az, ami megteremti az utat az okos és fejlett technológiai infrastruktúrával rendelkező városokhoz. A városi vezetők által megfogalmazott átfogó jövőkép szerint a konkrét kérdésekre válaszokat kereső csoportok egyre inkább IoT-megoldásokat használnak a projektek során, ami a megoldásszállítás egy sokkal gyorsabb és egyszerűbb formája.

A Deloitte becslése szerint idén a vezeték nélküli IoT-eszközök forgalma várhatóan egymilliárd egységre nő (ez 2014-hez képest 60 százalékos emelkedést jelent), így a használatban lévő eszközök száma körülbelül 2,8 milliárd lesz az év végéig. Az IoT-hardverek és eszközök forgalma évről évre 10-20 százalékkal emelkedik, míg a kapcsolódó alkalmazások, adatelemzési megoldások és szolgáltatások értéke még ennél is gyorsabban, 40-50 százalékkal nő. Az IoT-megközelítés integrálását jelentősen fellendítette a kapcsolati és adatátviteli költségek gyors csökkenése csakúgy, mint az érzékelők költség- és teljesítménykövetelményei.

Értelem és érzékelés

A városi infrastruktúra-menedzsment alapvetően felismerésről és működtetésről szól. A Dolgok Internete ezt méréssel és intelligenciával egészíti ki. Számos IoT-kezdeményezés nagyszámú szenzorokkal való összeköttetésen alapszik, amely révén a rendszer adatokat gyűjt. Például, az érzékelők figyelmeztetnek, hol és mikor szükséges kiüríteni egy kukát, így ez időben és költséghatékonyan kezelhető. Az IoT mindezt újrahasznosítási vagy hulladék-kiválogatási központokkal is képes koordinálni, ami további költség- és erőforrás-optimalizálást tesz lehetővé.

 

Az intelligens városok gyakran nagyon különböző projekteket foglalnak magukba

 

Megoldást találni a kihívásokra szükségszerű. Az IoT elterjedése átalakulási folyamatot tükröz, de a jövőben az ehhez hasonló sikeres kezdeményezések egyszerűen csak az új „business as usual” gyakorlattá válnak majd. Ezt jól szemlélteti, hogy tíz évvel ezelőtt az elektronikus ügyintézés még nagy dolognak számított, ma pedig már egy teljesen természetes ügyintézési forma. Ugyanez történik az okos városokkal is – lassan elhagyjuk az „okos”-t és egyszerűen csak a „város”-ra koncentrálunk.

Okosak és bátrak

Az emberiséghez hasonlóan, a városok is organikusan és dinamikusan reagálnak a változásokra és a növekedésre, ami által valamennyi egyedülállóan izgalmassá válik. Véleményem szerint a városok mindig is „okosak” voltak abban az értelemben, hogy képesek alkalmazni a rendelkezésükre álló technológiát, de egyúttal óvatosak is és a kockázatok minimalizálására törekednek a döntéshozatal során. Nem kétséges, hogy a technológia elfoglalja helyét a projektek sikerkritériumai között, de a megoldások valóban okossá csak a befogadó és egymáshoz igazodó megközelítések által válhatnak.

A sokak által vágyott utópia szerint az IoT-programok egyesülnek majd a városokban, városról városra terjednek, és akár a nemzeti határokon is átnyúlnak, optimalizálva a költségeket és a hatékonyságot, miközben maximalizálják az előnyöket a városlakók és a vállalkozások számára. Jelenleg csak néhány olyan bátor önkormányzat tör ilyen magas babérokra, mint amilyen Barcelonáé vagy Dubajé, de az átalakulási folyamat a kisebb projektek által tett lépésekkel is további lendületet vesz.

A Schneider Electric smart city-kezdeményezései közül is kiemelt városnak számít az innovációban élen járó Barcelona: 2014 nyarán itt nyitottuk meg első olyan kiválósági központunkat, amely kutatásainak fókuszában az intelligens városi megoldások állnak. A teljességében 2016 közepétől funkcionáló központ tevékenysége az intelligens megoldások alkalmazásának és az üzleti modellek kifejlesztésének köszönhetően útmutatást és támogatást nyújt majd a városoknak egy új paradigma létrehozásában a teljesítménykezelés, az élhetőség és a fenntarthatóság területén.  

Jogi személyiségek lehetnek a robotok
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága a mindennapi életben egyre gyakrabban használt robotok uniós szintű jogi szabályozásának kidolgozását kérte az Európai Bizottságtól.
Egyszerűbb felügyelet az adatközpontokban
Az új alkalmazás proaktív módon, valós időben felügyeli a kritikus informatikai eszközöket, a fizikai veszélyeket, a környezeti kockázatokat, valamint az emberi hibákat, amelyek megzavarhatják a megbízható működést.
Újabb lehetőség a magyar űripar előtt
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának bevonásával Magyarország is csatlakozik az Európai Űrügynökség (ESA) nemzetközi technológiatranszfer hálózatához.
Vezetőváltás a hatvani Bosch-gyár élén
2017. január 1-től a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. gazdasági ügyvezetői igazgatói pozíciójában Volker Schillinget Wolfgang Stein váltotta.
Lítium vas-diszulfid eldobható elemek ez EVE-től
A hengeres lítium vas-diszulfid (Li-FeS2) anódja lítium, katódja vas-szulfid, és elektrolitként szerves oldószerben oldott lítium só szolgál. 1.5V-os telepfeszültsége kompatibilissá teszi minden AA és AAA eldobható elemmel.