Humanoid robottal a fedélzetén startolt a Szojuz MSZ-14-es
A Bajkonurból csütörtökön felbocsátott Szojuz-MSZ-14-es űrhajó parancsnoki ülésében indult a Nemzetközi Űrállomásra a Fedor nevű, ember alakú robot, amelynek tervezői szerint fontos szerepe lesz a Holdon és más potenciális bolygókon létrehozandó bázisok felépítésében.

 

Fedor, "aki" elnevezését a Final Experimental Demonstration Object Research (Végső Kísérleti Szemléltető Tárgykutatás) angol kifejezés rövidítéséből nyerte, alapvetően egy távirányítással őt navigáló ember mozdulatait képezi le egyidejűleg, de korlátozott autonóm cselekvésre is képes. A robot fejlesztése 2014-ben kezdődött Avatar néven, a rendkívüli helyzetek minisztériumának irányítása alatt. Később Moszkva hasznosnak ítélte, hogy az űrkutatásba is bevonják nehéz és veszélyes feladatok elvégzésére.

Az android előbb az űrállomás fedélzetén tartózkodó Alekszandr Szkvorcov kozmonauta, majd a földi irányító központban tartózkodó egyik kezelő mozdulatait fogja lemásolni. Az űrben használandó változata a Skybot F-850-es elnevezést kapta. Fedor 184 centiméter magas, felszereltségétől függően 106-160 kilogramm súlyú és 20 kilogramm hasznos teher hordozására alkalmas robonauta. Képes járni, emelni, kormányozni, kúszni-mászni és felborulás után önállóan talpra állani. Fedort fokozatosan egyre bővülő mesterséges intelligenciával is ellátják majd.

Az  android nemcsak köszönni tud, hanem a legkülönbözőbb témákról társalogni is, a megalkotóitól kezdve a világűrön át a filozófiáig. Ugyanakkor több algoritmus is biztosítja, hogy Fedor az űrállomás fedélzetén ne tegyen váratlan mozdulatokat. Az android a tervek szerint szombaton csatlakozik majd az űrállomás személyzetéhez és tíz nap után tér majd vissza a Földre. Utazására a Roszkoszmosz közlése szerint elkíséri majd egy Maruszja nevű kötött űrhajósbaba is, amely ha a súlytalanság állapotában lebegni kezd – csakúgy mint a kozmonauták által magukkal vitt játékok –, azt fogja jelezni, hogy az űrhajó elhagyta a földi gravitációt.

Nem Fedor lesz az első robonauta, aki megjárja a Nemzetközi Űrállomást. Az amerikai NASA Robonaut 2 láb nélküli humanoid robotja 2011-től a 2014-ben történt meghibásodásáig dolgozott ott, majd tavaly visszahozták a Földre, ahol korszerűsítve várja a visszatérést. Az Európai Űrügynökség (ESA) által kifejlesztett, gömb alakú CIMON (Crew Interactive Mobile Companion, avagy Legénységi Interaktív Mobil Társ) tavaly óta segíti az űrhajósokat, az IBM földi Watson számítógépével összekapcsolva. A Newsweek amerikai magazin szerint az űrállomás legfejlettebb robotja a két Astrobee repülő kocka, amelyeket a NASA áprilisban juttatott fel. A japánok úttörő robonautája 2013-ban a 34 centiméter magas, emberre emlékeztető külsejű Kirobo volt ugyanitt.

Az ipar után az egészségügyet is átalakítja a digitalizáció
Ahogy a gyártóiparban megjelent ipar 4.0 megoldások, úgy az adatalapú szolgáltatások tömeges elterjedése két évtizeden belül alapjaiban változtatja meg az egészségügy működését.
Robotrendszer a síküveggyártásban
Az ABB legnagyobb terhelhetőségű, többfunckiós robotjával valósult meg a Guardian Orosházi síküveggyárának új, biztonságos, hatékonyabb, gyorsabb üvegtábla rakodási rendszere.
IoT és feladatorientált robotok a legújabb trendek között
Már nem olyan távoli jövő a készpénz teljes eltűnése vagy az okosautók általános térhódítása, és tíz év múlva már a 6G is elterjed.
Gyorsabb eszközadat elérés segíti a tervezőket
Idén június elején jelent meg az alkatrész- és eszközadatok elérését online lehetővé tevő Eplan Data Portal legújabb verziója.
Termelésütemezés napjainkban
"Egy termelésütemező rendszerbe való beruházás sokkal nagyobb érték, mint egy gépberuházás! De ezt ma még sokan nem értik! De amikor majd ők is rálépnek erre az útra, és megismerik a lean-t, a termelésütemezést, akkor majd megértik ennek az értékét!"