Hazai fejlesztésű sugárzásmérő védi az űrhajósokat
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) által vezetett nemzetközi konzorcium fejleszti a Gateway Hold körüli űrállomás sugárzásmérő rendszerének kísérleti egységét.

 

A 2020-as évek közepén Hold körüli pályán megépülő űrállomást, a Gatewayt nem védi majd a Föld mágneses tere, sem pedig atmoszféra, így az űrhajósokat akár 700-szor akkora kozmikus sugárdózis is érheti, mint a Földön. A Gateway ezért sugárzásvédő burkolatot kap, és folyamatosan figyelik személyzetének sugárterhelését. Erre szolgál majd az Európai Űrügynökség (ESA) belső, kísérleti sugárzásmérő rendszere, az IDA (Internal Dosimeter Array). A magyar űrtevékenység számára óriási elismerés, hogy az IDA fejlesztésének vezetésére kiírt nyílt ESA-versenypályázatot az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) nyerte a REMRED Kft.-vel közösen.

Az IDA kísérleti egység feladata az állomás fedélzetén tapasztalható kozmikus sugárzási tér dozimetriai (sugárvédelmi) célú vizsgálata és folyamatos megfigyelése lesz az űrhajósok biztonságának garantálása érdekében. Ehhez számos ország és űrügynökség mérőműszereit kell összekapcsolni. Az ESA-tagállamok közül Németországból a Német Űrügynökség az EAD (European Active Dosimeter) műszerrel, Csehországból az ADVACAM s.r.o. cég a MediPix műszerrel, míg hazánkból az EK egy TRITEL műszerrel járul hozzá a projekthez, amely az IDA kísérleti egység legkomplexebb és legfontosabb detektora lesz. A rendszer központi egységét a REMRED Kft. fejleszti, mely a hazai űripar szempontjából az egyik legjelentősebb technológiai fejlesztés.

 

3D-nyomtatott IDA modell

 

Az IDA a Gateway Hold-űrállomás NASA által fejlesztett HALO nevű lakómoduljában kap majd helyet, és három ESA-tagállam – közöttük Magyarország –, valamint a Japán Űrügynökség (JAXA) sugárzásmérő műszereit foglalja magában. Az ESA-berendezések között található az EK által fejlesztett és a REMRED Kft. által továbbfejlesztett második generációs TRITEL monitor is. A modul felbocsátására várhatóan 2024-ben kerül majd sor egy Falcon Heavy hordozórakéta fedélzetén, és 2025-ben érheti el végső pozícióját a Hold körül.

Ezt követően az IDA minimum hét évig, de akár az űrállomás teljes élettartama alatt üzemelhet a fedélzeten. Az IDA rendszertől azt várják a szakemberek, hogy az elkövetkező évtizedben hozzájárul az emberes Hold-repülések biztonságának növeléséhez, ezenfelül olyan kulcsfontosságú tudományos és technológiai eredményeket szolgáltat, amelyek alapvető fontosságúak lesznek egy jövőbeli Mars-utazás megvalósításához.

Hogyan érdemes télen közlekedni elektromos autóval?
Tévhit, hogy csak azoknak éri meg télen is elektromos autóval közlekedni, akik fűtött garázsban tartják járműveiket. Míg egy elektromos autó motorjának hatásfoka meghaladhatja a 90 százalékot, egy hagyományosé ritkán több 40 százaléknál.
Ember-robot együttműködés a gyártásban
Az együttműködő robotok számos előnnyel rendelkeznek. Könnyen telepíthetők és programozhatók, kompakt méretűek, és nem kell biztonsági kerítést építeni köréjük.
Az adatmegosztás új korszaka
Jó a cégeknek, jó a fogyasztóknak: a bevételszerzés új lehetőségét hozzák az új, megbízható adatmegosztási és adatvédelmi technológiák.
Ideális digitális platform kis- és középvállalatoknak
Tömegesen helyezik át üzletmenetüket a magyar kis- és középvállalatok az online platformokra, de sok buktatóval szembesülnek a gyakorlatban.
Betör a munkahelyekre a metaverzum
Míg tavaly másfél billió dollárt költöttek a cégek a digitális transzformációra világszerte, előrejelzések szerint ebben az évben 1.800 milliárd, 2025-ben pedig már 2.800 milliárd dollárnál állhat meg a számláló.