Gyökeresen változtatja meg a vállalatok életét a digitalizáció
A magyar nagyvállalati vezetők 72 százaléka szerint a digitalizáció olyan forradalom az üzleti életben, ami túlmutat minden korábbi nagy változáson – derül ki a Microsoft, az IVSZ és a BellResearch közös 2019-es vállalati felhőkutatásából.

 

Eszerint a száz PC-nél többet használó vállalatok körében egyre nagyobb számú azon vezetők aránya, akik szerint a mindennapi üzleti folyamatok természetes eszköze a felhő. A megkérdezett cégek 88 százalékánál a céges rendszereket a munkatársak elérik mobil eszközökről. Globális trenddé vált a mobilitás az üzleti életben, a digitalizáció pedig olyan kritikus üzleti kihívásokra képes választ adni, mint a szakemberhiány, a versenyképesség vagy épp az új üzleti lehetőségek kihasználásának lehetősége.

Mobilitás, az általános munkakörnyezet

A megkérdezett vezetők cégeinek 88 százalékénál mobilról hozzá lehet férni a céges rendszerekhez és alkalmazásokhoz, mivel a cégeknél egyre több a laptop és egyre kevesebb az asztali munkaállomás. Ez az igény napirenden van azoknál a cégeknél is, amelyeknél egyelőre nem elérhetők a rendszerek mobil eszközökről. A távmunka a munkaerőhiány közepette üzleti értelemben is rendkívül fontossá vált. A megkérdezett üzleti döntéshozók ma már egyre jobban ismerik a felhőszolgáltatásokat és tudják, hogy a felmerülő problémákra is választ jelentenek.

Az üzleti döntéshozókkal készített interjúkból egyértelműen az derül ki, hogy a kis számú, de felhőt elutasító vezető cégénél és magánéletében is jelen vannak a felhőszolgáltatások – az azonban előfordul, hogy nem tudnak róla. „A mobilizáció és a felhő használata a digitális transzformáció fontos állomása.

 


A 2019-es felhőkutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy Magyarországon is megtörtént az asztali munkaállomások, mint munkakörnyezet trónfosztása!


 

Ez a folyamat zajlik például az olyan nagyvállalatoknál is, mint a MOL, ahol hat hónap alatt több ezer dolgozó állt át a virtuális és mobil munkakörnyezetre” – mondta a felhőkutatás alkalmából rendezett sajtóbeszélgetésen Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője.

A vállalatok 74 százalékánál a belső működés javítása és a versenyképesség fokozásának igénye befolyásolja az informatikai fejlesztéseket, az anyacég rendszerkövetelményei csak 53%-uknál volt szempont. A vállalatok kétharmadánál a szakmai szempontok felülkerekednek a pénzügyieken, amikor egy IT-beruházási döntés megszületik a cég felsővezetésében. A megkérdezettek a felhővel kapcsolatos döntések pénzügyi megtérülését és indokoltságát már alig-alig kérdőjelezik meg. A felhő releváns válasz a mindennapi üzleti problémákra, nem drága és megtérül – ez az általános vélekedés.

Félelmekből előnyök

A félelmeket illetően is átlépett egy lélektani határt a magyar nagyvállalati kör, amely az egyre javuló tájékozottságnak köszönhető. Miközben a technológiával szemben fenntartásokkal viselkedő vezetők eddig az adatbiztonsági kérdésektől, a magas költségektől, a technológiai függéstől és az internetkapcsolat fennakadásaitól tartottak leginkább, az idei kutatásból egyértelműen az látszik, hogy a felhőt megismerő üzleti döntéshozók épp ezeket a faktorokat emelik ki előnyként: hogy a felhő biztonságos, rugalmas és rendelkezésre állása jobb, mint a lokális IT-megoldásoké.

A felhő előnyeit illetően egyre több vállalati felsővezető hozza fel a bevezetés gyorsasága és a költségek tervezhetősége, vagy éppen alacsony volta mellett egyre fontosabb érvként a munkatársak terhelésének csökkentését és a munka-magánélet egyensúlyának javítását. Valamint azt, hogy bizonyos felhő megoldások által olcsón lehet hozzáférni speciális szaktudáshoz. A rugalmas és használatarányos költségű konstrukciók is javítják a felhőszolgáltatások megítélését. A válaszadók 37 százaléka gondolkodik használatarányos konstrukciókban, miközben 45 százalék a fix, tervezhető költségű konstrukciókkal kalkulál, amikor IT-szolgáltatásokkal tervez. 14 százalékuk még nem tud választani, tehát nem látják tisztán a használatarányos modell rugalmasságát és az abban rejlő előnyöket.

Mesterséges intelligencia – ismerethiány a fejlődés gátja

Minden tizedik nagyvállalatnál működik valamilyen mesterséges intelligencia (AI)-megoldás – derül ki a kutatásból. Az AI elterjedtsége és ismerete még messze nem áll a felhő szintjén. Félinformációk és tévedések jellemzik a cégvezetők AI-tudását – húzza alá a kutatás. Általános vélekedés például, hogy kizárólag a gyártási folyamatok automatizációját jelenti a mesterséges intelligencia. A tévhitek oka a kutatás szerint, hogy a döntéshozók úgy érzik, nincsenek olyan üzleti problémáik, amelyek az AI lehet a válasz. Valójában azonban ez egy hamis érzet, ami a tájékozatlanságból és a lehetőségeket beépítő gondolkodásmód hiányából táplálkozik.

Magyarországon is vannak sikerprojektek: a Waberer’s International például a kamionok fuvarszervezését állította át kézi táblázatokról mesterséges intelligencián alapuló tervezésre, s ezzel 5 százalék kihasználtság-javulást ért el. A Praktiker webshopjában az AI megoldás folyamatosan tanulja, hogy a több ezer, sokszor apró árucikkükre hogyan keresnek rá a felhasználók s ezzel gyorsítja, teszi hatékonyabbá a vásárlási folyamatot.

„Az AI nem jövő, nem sci-fi, hanem a jelen. Olyan mértékben tudja tehermentesíteni az embereket, amilyenre még nem volt példa. Ma még a felsővezetők luxusnak, túl drágának gondolják az AI-megoldásokat pedig itt is lehet használatalapú konstrukciókat választani. Az üzleti területek számára ezért az AI-t meg kell tölteni konkrét üzleti tartalommal: bemutatni megoldott problémákat, elért üzleti előnyöket. Fontos, hogy a döntéshozók a saját problémáikat, kihívásaikat megfogalmazzák, és digitális válaszokat tudjanak adni – kilépve a jelenlegi keretekből, megoldásokból” – mondta a kutatás kapcsán Bábel Gabriella a Microsoft nagyvállalati üzletágvezetője.

Túl magas volt az ólomtartalom
A Continental éveken keresztül a megengedettnél magasabb ólomtartalmú alkatrészekkel értékesítette egyes elektronikai készülékeit. A szabálytalanságra a cég maga derített fényt és június elején önként jelentette az illetékes hatóságnál.
Digitalizáció igény szerint
A hazai cégek is folyamatosan keresik a technológiaváltás lehetőségeit, vagyis hogyan tudnának megfelelni a digitális gyártás kihívásainak - mondta Alcsuti Bálint a Komax Thonauer Kft. értékesítési vezetője.
Hatszáz millió forinttal gyújtotta be tíz startup rakétáit az OXO Labs
Gyárak termelési adatai alapján hatékonyságot javító mobil alkalmazás, hatvan nap alatt felépíthető rezsimentes otthon, készpénzmentes fizetési megoldás, új generációs munkahelyi kommunikációs alkalmazás, e-sport tréner.
HyperWorks 2019 - már elérhető a legfrissebb verzió
Az Altair a HyperWorks 2019 verziójában egyesíti a tervezői, a mérnöki és a gyártással foglalkozó csapatok munkáját, ezáltal felgyorsítva a fejlesztési ciklusokat.
Átszervezésre készül a Thyssenkrupp is
Romló eredménye tükrében tevékenysége átszervezésére és elbocsátásokra készül a német Thyssenkrupp acél- és gépipari konszern.