Gyártás egyre okosabban
Mind többet költenek a gyártó vállalatok működésük digitális átalakítására – már közel 70 százalékuknál fut valamilyen okosgyár-kezdeményezés, az iparág európai szereplői pedig élenjárnak a mesterséges intelligencia alkalmazásában, tárta fel a Capgemini.

 

Sokuk küzd azonban a próbaprojektek felméretezésével, pedig az elengedhetetlen az üzleti sikerhez, figyelmeztet a piacelemző. A fizikai világot a digitálissal ötvözi az intelligens ipar az informatikai és a gyártási (operatív) technológiák, az IT és az OT összekapcsolása által, és az okosgyárak ebben kulcsszerephez jutnak, mutat rá a Capgemini. Az okosgyárak digitális technológiákkal javítják termelékenységüket, termékeik minőségét, működésük rugalmasságát és szolgáltatásaik színvonalát.

Ilyen digitális technológia például a meglévő gépekről és újonnan telepített érzékelőkről adatokat gyűjtő és továbbító ipari IoT (internet of things), a gépi látással, elosztott vezérléssel, robotokkal és drónokkal megvalósított intelligens automatizálás, valamint a számítási felhőre is kiterjedő adatmenedzsment és fejlett analitika, például mesterséges intelligenciával támogatott előrejelzés. Mindezek a technológiák az IT-OT konvergencián keresztül adat- és információfolytonosságot teremtenek a tervezés szakaszától kezdve a gyártáson át az üzemeltetésig és vissza, amit a digitális ikrek testesítenek meg. Tisztán látják a gyártó vállalatok, hogy a digitalizáció technológiái döntően befolyásolhatják további piaci teljesítményüket, ezért nagy erőt fordítanak bevezetésükre.

A Capgemini múlt év végén közreadott, jelentése (Smart factories @ scale) szerint az okosgyár-projekteken dolgozó iparági szereplők aránya a 2017-ben mért 43 százalékról tavaly 68 százalékra emelkedett. Beruházásaiknak köszönhetően az okosgyár-technológiák – közöttük a MES, ERP, PLM és más szoftvermegoldások – piaca is szépen bővül, mérete 2019-ben elérte a 154 milliárd dollárt, és lendülete a következő években sem lankad – a 2024-ig tartó időszakban a piacelemző évente átlagosan 10 százalékos növekedésre számít ezen a területen. Kétszer gyorsabban, évente átlagosan 20 százalékkal nőhet ezen belül az előrejelzett időszakban az okosgyártást támogató platformok piaci szegmense, melynek mérete tavaly már önmagában is kitett 4,4 milliárd dollárt.

Adatfolytonosság platformokon át

Jelentéséhez a Capgemini világszerte ezer gyártó vállalat vezetőit kérdezte okosgyár-kezdeményezéseik előrehaladásáról és eddigi tapasztalatairól. A válaszokból kiderült, hogy a működésüket digitális technológiákkal átalakító vállalatok a munka- és az eszközhatékonyságon túl teljesítményüket akkor tudják továbbfokozni, ha a termelő rendszerek hatékonyságát végponttól végpontig növelik. Három dolog szükséges ehhez – a hatékonyság megtervezése, gyakorlati elérése és vállalati szintű kiterjesztése.

A gyártást virtuális eszközökkel megtervező és szimulációkon letesztelő vállalatok eleve hatékonyabb folyamatokkal kezdik a tényleges gyártást, és ezt a hatékonyságot nagyobb eséllyel őrzik meg, illetve növelik tovább a folyamatok teljes életciklusán át. A folyamatokról gyűjtött adatokat fejlett analitikai eszközökkel elemzik ebből a célból, és a kapott információkat zárt hurokban visszacsatolják a folyamatokba, a gyártás így végül önmagát optimalizálja. Mindez akkor adja a legnagyobb üzleti értéket, ha a vállalat a kezdeti, sikeres próbaprojektet módszeresen felméretezi, kiterjeszti az okosgyár egészére – ez azonban korántsem egyszerű feladat.

 

Pusztán technológiával persze nem hozhatók létre az okosgyárak sem

 

A felmérés szerint mostanra a digitalizációs projekteken dolgozó gyártó vállalatok mintegy harmada alakult át ténylegesen okosgyárrá, de öt év távlatában arányuk további 40 százalékkal nőhet, mert a megkérdezettek szerint a szervezetek továbbnövelik beruházásaikat, 1,7-szer annyit terveznek költeni a transzformációra, mint az elmúlt három évben. A válaszokból kiderült az is, hogy okosgyár-projektjeikben a vállalatok a hatékonyság megtervezésére, valamint a gyártási folyamatok monitorozására és elemzésére, zárt hurkú optimalizálására egyaránt összpontosítanak.

Jól látják a gyártó vállalatok azt is, hogy az üzleti sikerhez az eredményes próbaprojekt önmagában kevés, de a Capgemini által megkérdezett vezetők csupán 14 százaléka értékelte úgy, hogy a bevezetett digitális megoldások felméretezésében is jól teljesítettek. Elmondásuk szerint a méretezés legnagyobb nehézségei közé tartozik az IT-OT konvergencia megvalósítása, az ehhez szükséges hibrid technológiai képességek és szakmai-emberi készségek megszerzése, illetve fejlesztése.

 


A gyártó vállalatok digitális platformok bevezetésével és integrálásával teremthetik meg a digitális folytonossághoz elengedhetetlen IT-OT konvergenciát, és az adatok rendelkezésre állásáról és megfelelő védelméről is gondoskodniuk kell.


 

A begyűjtött válaszok alapján azonban a vállalatok kevesebb mint 50 százaléka tudott eddig megfelelő adatelérést és -védelmet biztosító technológiai környezetet kialakítani, miközben csak a megelőző egy évben közel negyedüket érte kibertámadás. Szállítófüggetlen, többrétegű és biztonságos architektúrák bevezetésével a gyártó vállalatok progresszív IT-OT kapcsolatot alakíthatnak ki.

A PLM, MES/SCADA rendszerek, valamint a robotok továbbra is az ipari architektúrák meghatározó alkotóelemei maradnak, az okosgyár-projekteket indító és azokat felméretező vállalatok azonban az adatvezérelt működéshez szükséges, gyártási intelligenciát adó IoT és analitikai megoldások bevezetésére költik a legtöbbet. A távoli, peremhálózati és mobil képességek kialakítása szintén előkelő helyen szerepel a beruházások között.

Pusztán technológiával persze nem hozhatók létre az okosgyárak sem. A vállalatoknak ezért emberi munkaerejüket is fejleszteniük kell, nemcsak az egyszerre több területet – például tervezést és gyártást, gyártást és karbantartást, baleset- és kibervédelmet – is átfogó szakmai, digitális képességek, hanem olyan készségek terén is, mint a problémamegoldás és az együttműködés. A sikeres transzformációhoz ezek mindegyikére szükség lesz, válaszaikból ítélve azonban a vállalatok nem elég gyorsak a készségek terén mutatkozó hiányosságok felszámolásában, figyelmeztetett a piacelemző. Okosgyárrá alakulásukhoz a vállalatoknak eközben erős irányítást, szabályozott működést kell kialakítaniuk és érvényre juttatniuk, és az adatkultúra kiműveléséről sem szabad megfeledkezniük.

 

A vállalatoknak emberi munkaerejüket is fejleszteniük kell

 

Összességében a megkérdezett vállalatok 10 százalékáról mondható, hogy élenjár az ipari rendszerek sikeres digitalizálásában, állapította meg a Capgemini. Jelentős beruházásokat eszközölt ez az elit csoport az alapozásba, a digitális platformok bevezetésébe, az IT és az OT összekapcsolásába, valamint a képességek és a készségek fejlesztésébe, az irányítás kialakításába, valamint az elért előrehaladás mérésébe, ezért ma már az adatok és az együttműködés erejével a folyamatok eltervezett hatékonyságát a gyakorlatban is hozza. A többiek okosan teszik, ha tanulnak ezektől a vállalatoktól, és követik a bevált gyakorlatot.

Munkában a mesterséges intelligencia

Európa vezet a mesterséges intelligencia (AI) gyártóipari alkalmazásában, világított rá a Capgemini tavaly decemberben közreadott, másik jelentésében (Scaling AI in manufacturing operations: A practitioners’ perspective), amelyben a technológiával szerzett tapasztalatokat vizsgálta a világ 300 legnagyobb gyártó vállalatánál zajló projektek alapján. A másodlagos kutatásra és vezetői interjúkra épülő elemzés szerint Európában a gyártó vállalatok 51 százaléka vezetett már be AI megoldást legalább egy használati esetben. Országonkénti bontásban 69 százalékos aránnyal a német gyártó vállalatok a mesterséges intelligencia éllovasai, őket francia (47 százalék) és nagy-britanniai versenytársaik követik a dobogón, míg az Egyesült Államokban (28 százalék) és Kínában (11 százalék) jóval alacsonyabb az arány.

A piacelemző az AI összesen 22 használati esetét vizsgálta, és megállapította, hogy a gyártó vállalatok ezek közül háromban, az intelligens karbantartás, a termékminőség-ellenőrzés és az igénytervezés terén kezdhetik meg a legkönnyebben a technológia bevezetését, ezért érdemes ezekre összpontosítaniuk. A megkérdezett vállalatvezetők szerint a kiemelt három használati esetben a legkönnyebb bevezetni az AI megoldásokat, és azok a legjobb beruházásmegtérülést hozzák. Bár ebben egyetértettek, válaszaikból az is kiderült, hogy a sikeres próbaprojekt után a mesterséges intelligenciával felruházott alkalmazás felméretezése, vállalati szintű kiterjesztése és a technológiával elérhető üzleti előnyök módszeres realizálása azért tartogat további kihívásokat.

Leküzdésükhöz a Capgemini az AI prototípus, valamint a hagyományos IT és OT ipari interneten való összekapcsolását, az adatgyűjtés, -kezelés és -elemzés folyamatainak szabályozott irányítását, az ehhez szükséges szakmai kompetenciák és készségek fejlesztését, továbbá a teljesítmény, a minőség és a megbízhatóság folyamatos mérését, elemzését és az eredmények visszacsatolását, a működés további okos finomhangolását tanácsolja.

3D nyomtatott eszközökkel veszik fel a harcot a vírussal szemben
Arcvédő pajzsokat és tenyér használata nélküli ajtónyitó segédeszközöket adományoz több intézménynek a 3D eszközöket gyártó CraftUnique.
A Bosch és a Knorr-Bremse továbbra is számít munkatársaira
A járvány miatt kialakult helyzet szinte minden munkáltató működését érinti. A koronavírus terjedése következtében a vállalatok többsége új üzleti tervvel áll elő, elsősorban a kieső bevételek pótlására illetve a veszteségek minimalizálására keres megoldásokat.
Számítási kapacitásaikat ajánlják fel a kutatóintézetek
Több ezer processzort és több terabájt memóriát ajánl fel a SZTAKI és a Wigner FK a járvány elleni küzdelemre.
Home office - a hatékony otthoni munkavégzés
A koronavírus (COVID-19) terjedésének megfékezése érdekében egyre több hazai vállalkozás esetében kerül előtérbe az otthoni munkavégzés. Ezen a területen azonban egyelőre sok a kérdőjel, mind a cégek, mind a munkavállalók oldalán.
A világ legnagyobb teljesítményű ipari szuperszámítógépe
Már működik a HPC5, a világ egyik legnagyobb teljesítményű vállalati rendszere, melynek fő komponenseit a Dell Technologies adja. A szuperszámítógép 52 petaFLOPS teljesítménye az olaj- és gáziparban első, világszerte pedig az ötödik legerősebb rendszere.