Erre számíthatunk idén: technológiai és munkaerő-piaci trendek
Az emberi munkaerő termelékenysége gyakorlatilag nem változott több mint 20 éven át, amíg az e-mail és az internetes szolgáltatások el nem terjedtek a munkahelyeken is.

 

Napjainkban a mesterséges intelligencia (AI), a gépi tanulás széleskörű üzleti alkalmazása, az együttműködési megoldások és a világháló összeköttetésében dolgozó munkavállalók mellett, a technológiailag magasan képzett üzleti vezetők előretörése azt jelzi, hogy a termelékenység hamarosan új szintre léphet.

A DXC Technology 2020-as munkaerő-piaci előrejelzése szerint a vállalatokat továbbra is az foglalkoztatja, hogyan tudják a technológia segítségével elősegíteni az üzleti növekedést, eközben viszont szükséges az emberi munkaerőt megfelelően elhelyezniük a képletben. Tanulmányok sora bizonyítja, hogy a megfelelően motivált és együttműködő munkaerő sokkal jobban teljesít.

Ezt figyelembe véve, valamint az AI, az IoT, az adatökoszisztémák alkalmazása és a csapatmunka megreformálása révén a vállalatok 2020-ban új szintre emelhetik a termelékenységüket és az innovációs erejüket. A DXC Technology előrejelzése szerint az alábbi trendek határozzák meg a 2020-as évet:

A mesterséges intelligencia forradalmasítja a szakmákat

2020-ban a szakmai szolgáltatásokat nyújtó szervezetek egyszerre nehézségként és előrelépésként élhetik meg a mesterséges intelligencia adaptálását. A vezetők új feladatot kapnak: az AI asszisztensek és az emberek közti ideális kommunikáció kialakítását.

Az AI forradalmasítja az olyan szakmákat, mint a jog, a könyvelés, az egészségügy vagy az oktatás, méghozzá kétféle módon:

  • demokratizálja a szakmai szolgáltatásokat: a felhasználók széles körének válnak elérhetővé személyre szabott szolgáltatások alacsony költségű intelligens asszisztensek révén. Ezek a „szoftverügynökök” az életünk számos területén segítenek bennünket anélkül, hogy irányítanák azt.
  • segít új betekintéseket nyerni az adatokba, menedzselni a túlcsorduló információfolyamokat és csökkenteni az emberi eredetű hibákat. Ahogy ezek a döntéstámogató rendszerek egyre kifinomultabbá válnak, a szakemberek egyre jobban támaszkodnak rájuk és idővel nem tudják majd átadni ezeket a készségeket másoknak. A vállalatoknak így el kell dönteniük, milyen kompromisszumot vállalnak az AI asszisztensek használata és a készségek lehetséges elvesztése között. 

Összességében az AI jelentős segítséget nyújt a rendszerekben rejlő intelligencia felszínre hozásában, a fogyasztók kiszolgálásában és a szakemberek tudásának fejlesztésében.

Emberek helyett gépekre tervezünk IT szolgáltatásokat

A rendszerek tervezési fókusza a gépek felé tolódik párhuzamosan azzal, ahogy a folyamatok egyre inkább az adatokra irányulnak. Ennek következményeként új architektúrák születnek, a vállalatok pedig nagyobb figyelmet fordítanak az IT rendszereik modernizálására.

Az adatfeldolgozó architektúrák folyamatosan frissülnek új M2M képességekkel, az elemzések pedig a hálózat végpontjaiig terjednek – ahol az adatok találhatók – és alacsonyabb késleltetési idővel operálnak, így jobb és gyorsabb döntéseket tesznek lehetővé alacsonyabb költségek mellett.

A döntéshozatal gyorsaságát jól példázza, hogy egy ember 0.5-1 másodperc alatt hoz meg egy döntést, míg a mikroprocesszoroknak néhány nanomásodpercre van szükségük ehhez. Emellett a gépek által hozott döntések sokkal szélesebb, közel valós idejű adathalmazokon alapulnak.

Ezek a jobb és gyorsabb eredmények például a közlekedésben lesznek tapasztalhatók, kezdve az okosparkolóóráktól, az okos közlekedési jeleken át az okos forgalomáramlásig és végül az autonóm autókig és az okosvárosokig, amelyek végpontjait nem kell majd távoli adatközpontokhoz kapcsolni.

Még értékesebbé válnak az adatok

Az elképzelés, hogy az információk megosztásra termettek a DXC Technology előrejelzése szerint 2020-ban teljesedik ki igazán, amikor a vállalatok ökoszisztémákban gyűjtik össze az adataikat az üzleti céljaik elérése érdekében. 

  • Az autonóm vezetési szenzoradatok több autógyártó között kerülnek megosztásra, amelyeket felhasználhatnak új autómodelljeikben. 
  • Az egészségügyi adatok több szolgáltatóhoz és közegészségügyi szervezethez eljuthatnak, ezáltal jobb egészségügyi és személyre szabott jóléti eredmények érhetők el. 
  • A pénzügyi adatainkat pedig több pénzintézet és befektetési társaság között is megoszthatjuk, hogy a lehető legjobb hozamot érhessük el.

Ugyanakkor ezen ökoszisztémák működéséhez bizalmi mechanizmusokra is szükség van, amelyek biztosítják, hogy az egyének biztonságosan oszthassák meg az adataikat, a vállalatok pedig jogszerűen használhassák fel azokat. A megfelelő jóváhagyásoknak és a technológiai komponenseknek (AI, IoT, megosztott könyvelési technológia) köszönhetően a gyártók, szolgáltatók és fogyasztók szívesebben fogják megosztani adataikat, az adatökoszisztémák pedig gyors növekedésnek indulnak. A vállalatvezetők a jövőben az ilyen ökoszisztéma központú üzleti modelleket és kereskedelmi partnereket fogják keresni, akiknek a megfelelő adatmegosztás alapvető fontosságú.

Szólójátékosok helyett a csapatmunka visz előre

A vállalatok – köztük a DXC Technology is - felismerték, hogy az üzleti sikerekhez nem elég egyszerűen felgyorsulni vagy több megbeszélést tartani. A cégek sikere a hatékony csapatmunkában rejlik, és azok a csapatok hatékonyak, amelyeket engednek döntéseket hozni, értik a feladatukat és a határaikat, és megbíznak bennük. Az igazán jól teljesítő csapatok megosztják a tudásukat más csapatokkal és nyomon követik, ki és hogyan vett részt a döntési folyamatban.

A hagyományos, silókra épülő piramisszerű szervezeti modellel szemben teret nyer a rugalmas szervezeti struktúra. Egy dinamikus és összetett üzleti környezet kialakításához egymással együttműködő csapatokra van szükség sokféle tevékenységbe bevonható, „multidimenziós” munkavállalókkal, szemben a silókban dolgozó egyéni „hősökkel”.

A vállalatok az egyes dolgozók helyett a csapatok hatékonnyá tételére helyezik a fókuszt. A csúcsteljesítményt nyújtó egyének (ún. 10x Individuals) helyét az igazán jól összehangolt csapatok (ún. 20x Teams) veszik át. Ezt az átállást jelzi az együttműködési környezetek elterjedése is, mint a Slack vagy a Microsoft Teams. Emellett a csapattagok egyszerre rendelkeznek üzleti és technológiai tudással, napi szinten képzik magukat és olyan optimalizálásokat végeznek, amelyek egy kevésbé szoros együttműködésben nem lehetséges.

Új üzleti vezetői szemlélet

A DXC előrejelzése szerint 2020-ban élre törnek a technológiai fókusszal rendelkező üzleti vezetők, akik a vállalat hatékonyságát, agilitását és innovatív erejét előmozdító technológiákban látják a siker kulcsát. Ezek a „technológiai evangelisták” C-szintű vezetői pozíciókban tervezik meg a vállalat digitális stratégiáját, és olyan témák foglalkoztatják őket, mint az okostermékek, fúziók, akvizíciók, szellemi tulajdon fejlesztése és a tanulás.

A technológiai vezetők egy teljesen új szemléletet képviselnek, feladatuk nem csupán az IT működtetése, hanem az új készségek és a céges kultúra fejlesztése. A csapatokhoz hasonlóan ők is kettős, üzleti-technológiai szemszögből vizsgálódnak. Ezek a vezetők várhatóan nagyobb üzleti eredményeket érnek el és fellendítik a vállalatok digitális átalakulását.

7 ezer milliárdot hozhat a mesterséges intelligencia
Elkészült a Kormány Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiája, amely a MI térhódításával jelentkező technikai és a humán-tudomány területére tartozó kérdésekre keres választ.
Megjelent az Eplan Platform legújabb verziója
Február közepétől elérhető az Eplan Platform legújabb, 2.9-es verziója számos új funkciókkal, melyek az alkalmazók munkáját még hatékonyabban támogatják.
Gyártás egyre okosabban
Mind többet költenek a gyártó vállalatok működésük digitális átalakítására – már közel 70 százalékuknál fut valamilyen okosgyár-kezdeményezés, az iparág európai szereplői pedig élenjárnak a mesterséges intelligencia alkalmazásában, tárta fel a Capgemini.
Épül a világ legnagyobb cobotközpontja
32 ezer négyzetméteren épül az a robotikai központ, amely a Mobile Industrial Robots és az Universal Robots 36 millió dolláros befektetésének eredményeként a jövőben a cobotok fejlesztésének és gyártásának központja lesz.
Nem segíti a műszaki szakképzést az új Nemzeti alaptanterv
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség megítélése szerint az új Nemzeti Alaptanterv ezúttal is figyelmen kívül hagyta a szakmai szervezetek és a gazdasági szereplők véleményét és továbbra sem hagy elegendő időt és teret a gyakorlati kompetenciák, készségek és képességek fejlesztésére.