Építsünk okos várost!
Smartphone, smart office, smart home, smart car, smart city... lassan minden használati tárgyunkat okos jelzővel illetünk, amennyiben korunknak megfelelően használhatóak, optimális eszközt biztosítanak adott szolgáltatások elérésére.

Európa számos városban zajlanak olyan fejlesztések, amelyek már a jövő okos városainak a fundamentumát teremtik meg. Mi jellemez egy okos várost? Mely iparágak vesznek részt tevékenyen ebben és mikor érhetjük el, hogy egy magyar város, mint például Szolnok, okos város legyen?

A cél közös, minden legyen okos, tehát kényelmes, gyors, felhasználó- és környezetbarát, vagyis trendi. Hogy mennyire trend ma smart cityre, intelligens- vagy okos város koncepcióra tervezni, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy amikor elmerültünk riportunk háttéranyagában, azzal találtuk szembe magunkat, hogy az építészettől kezdve az energiaiparon át az IKT szektorig mindenki érintett, a közigazgatás minden szintje és az önkormányzatok is, így mi és ön, az olvasó is, az okos lakókörnyezetek mielőbbi kialakításában.

 

Mitől lesz okos egy város?

 

Mikor lesz elég okos az ember az élhető városi léthez? Mikor lesznek a magyar városok felcímkézhetőek az okos jelzővel? 2020-ra ötmilliárd ember fog városokban élni, így környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontból határozott lépésekre van szükség ahhoz, hogy a Föld erőforrásait ne merítsük tovább és visszaszorítsuk a környezetszennyezést. Az okos város fogalom átfogóan módon közelíti meg a fejlődés kérdését az egyedi technológia-központú tervekkel kiegészülve, így jelentősen hozzájárul a városok fenntarthatóságához és élhetőbbé tételéhez.

Mivel a városok az erőforrások legnagyobb fogyasztói, illetve a városlakók is jelentős urbanizációs kihívásokkal kénytelenek szembe nézni, megoldást kell találni arra, hogy a miként biztosíthatóak a növekvő szükségletek, a biztonsági, a gazdasági és környezeti fenntarthatósági tényezők.

Megoldás: Smart City

– Nagyon nehéz egyértelmű, ám mégis konkrét definíciót adni az okos városra. Ha röviden szeretnénk magyarázni a jelentését, az túl általános lesz, ha pontosan körül akarjuk írni, akkor túl hosszú. Nincs egységes nomenklatúra, ha kellő mennyiségben áll rendelkezésre okos városi szolgáltatás egy adott településen, akkor rá lehet aggatni a címkét, hogy okos város – foglalta össze kérdésünkre az okos városról alkotott fogalmat Kulcsár Sándor, a Magyar Telekom üzletfejlesztési senior szakértője, aki 2008 óta foglalkozik smart city projektekkel, 2009 óta vezeti a Telekom T-City Szolnok projketjét. 

A T-City Szolnok projekt a Magyar Telekom Nyrt. és Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata közös, többéves fejlesztési és innovációs programja. 2009-ben indult el azzal a céllal, hogy a városban élők a legkorszerűbb távközlési, informatikai és tartalmi szolgáltatásokat próbálhassák ki, tesztelhessék. A programban résztvevő lakosok, intézmények és önkormányzati szervezetek tapasztalataikkal, visszajelzéseikkel járultak és járulnak hozzá a mai napig a piaci bevezetés előtt a szolgáltatások tökéletesítéséhez, valamint a projekt egészét tekintve egy okos város ökoszisztéma felépítéséhez.

 

Szolnok: a T-City egyik fő küldetése a digitális edukáció

 

A T-City fő célkitűzése, hogy az élet minden területén – egészségügy, oktatás, közigazgatás, turizmus, kultúra, közlekedés, energetika, gazdaság – bemutassa és kiaknázza az infokommunikációs technológiák (IKT vagy ICT) adta lehetőségeket. Szolnok város minden területét érintő koncepcióinak olyan irányokat kell támogatnia, amelyek a szolnoki lakosok hétköznapjait teszik komfortosabbá, összhangban a legújabb fejlesztési irányokkal, valamint támogatják a fenntartható fejlődést. 

Ez az utóbbi kijelentés nem csak Szolnokra, minden településre kiterjeszthető lenne, és egyből meg is adhatja a nagy kérdésre a választ, hogy mikor lesz Magyarországon készen egy okos város: soha. Mindig lesz hova fejlődni, mindig lesznek újabb igények, amik a fejlődést inspirálják, ez egy város életén át tartó feladat.

Kulcsár Sándor hat év alatt összegyűjtött tapasztalata alapján azt mondja, hogy a legfontosabb tényező egy okos város létrejöttében a lakosság. Az okos városok fejlesztésében iparágak működnek együtt, ingatlanbefektetők, városüzemeltetők, elektronikai fejlesztők, innovatív- és zöld megoldásokban gondolkodó vállalkozások és az építőipar képviselői, szakemberei is részt vesznek, de kifejlődésüknek irányítója a lakosság. A legfontosabb, hogy egy-egy közösségnek, tehát a lakóknak, milyen igényei vannak. 

Ezt hangsúlyozza a feladatuk jellegén keresztül is, miszerint az ők igényeit próbálják lefordítani az infokommunikáció nyelvére és hoznak létre olyan digitális megoldásokat, amelyekkel könnyebbé, kényelmesebbé teszik az életüket. A szolgáltatásokról való kommunikáció a második legfontosabb pillére az intelligens város kialakulásának, hiszen a lakosságnak, szolgáltatóknak értesülniük kell ezekről a távközlési, informatikai és tartalmi szolgáltatásokról, sőt – a smart city harmadik pilléreként – használniuk is tudni kell. 

A T-City egyik fő küldetése a digitális edukáció, hogy a megvalósuló szolgáltatások a város minél szélesebb rétegei számára elérhetőek legyenek. Jelenleg energiahatékonyság és fenntarthatóság, mobilitás és biztonság, közösségi szolgáltatások és életmód témákban szolgáltatnak infokommunikációs technológiát és alkalmazásokat. Különös figyelmet fordítanak az oktatásra, hogy a jövő városának lakói maximálisan kihasználhassák Szolnokban rejlő potenciált.

 

Intelligens modulok az életben

Szembe kell nézni azzal a kihívással, hogy az egyre több városlakó hogyan tud szervezetten, hatékonyan együtt élni, miként juthatnak hozzá az optimális és jó minőségű szolgáltatásokhoz.

Mivel bármilyen tevékenységet beemelhetünk a digitális világban így ez képezi ez az okos városok működésének alapját. Egy okos város digitális szolgáltatásai a gazdaság, a társadalom és a magánélet legtöbb színterén és mozzanatánál jelen vannak:

kommunikáció • oktatás • egészségügy • energetika • környezetvédelem • közlekedés • biztonság • szórakozás

 

Okos város - a fogalom

"Egy várost akkor nevezhetünk okosnak, ha az emberi tőkébe, tradicionális (pl. közlekedés) valamint a modern információs és kommunikációs infrastruktúrával történő befektetés ösztönzi és hajtja a fenntartható gazdasági fejlődést és növeli még tovább az életszínvonalat - miközben a természeti erőforrásokat bölcsen kezeli." (Smarter Cities for Smarter Growth, IBM Institute for Business Value, 2010)

Az IBM Smart Cities tanulmányában úgy határozza meg az okos várost, amely egy olyan település, ahol a rendelkezésre álló információs és kommunikációs technológiai lehetőségeket innovatív módon használna fel, elősegítve ezzel egy diverzifikáltabb és fenntarthatóbb környezet megteremtését. Az elmúlt évtizedek globális társadalmi és gazdasági változásait tekintve az információs technológia és a város egymást támogató kapcsolatban van. A meglévő infrastruktúra modernizálása mellett optimalizálni szükséges az IKT szektor által nyújtott lehetőségek kihasználását, a következő feltételek mellett: 

  • a lakosság igényeire és nem a szolgáltatásokra fókuszál 
  • hatékony, egyszerűbb, fenntarthatóbb közműmenedzsmentet biztosít 
  • intelligens közlekedési rendszereket épít
  • digitális oktatást támogatja
  • navigációs és információs rendszereket épít ki

Mára elérhetővé vált, hogy minden megfigyeljünk, adatokat gyűjtsünk, digitalizáljunk, integráljuk a különböző eszközök segítségével, tehát a műszerezettség adott, ezeknek az intelligens összekapcsolását is megoldotta a fejlődés, emberek, intézmények, tárgyak, rendszerek képesek egymással kommunikálni, megtörtént az iparágak, értékláncok teljes integrálása.

Az információtechnológia fejlődése lehetővé teszi, hogy sokkal gyorsabban, hatékonyabban feltárjuk az összefüggéseket, új tudást szerezhetünk az általunk használt rendszerekről, amikre reflektálva jobb életkörülményeket teremthetünk. "Ez a fajta új intelligencia minél szélesebb körben történő elterjedése és beépülése fogja a várost és annak működését okossá tenni." (IBM Institute for Business Value, Dirks-Keeling 2009)

 

Egy másik okos város, Barcelona

 

Az okos városok kialakulását a modularitás jellemzi, a meglévő eszközök fejlesztése, digitális rendszerek kiépítése – ami a jövőben majd mind a Big Data-ból táplálkozik –, ezeknek kiegészítése és alrendszerek rákapcsolása. – A rendszerben való gondolkodás a legfontosabb a smart city projekteknél, amely rendszer működésének fenntarthatónak kell lennie környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból is – foglalja össze Kulcsár Sándor. 

Keresleti oldalról a mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt egyre magasabb szintű felhasználói igények, kínálati oldalról pedig a folyamatos technológiai fejlődés és innováció eredményeként Magyarországon is kialakult a digitális ökoszisztéma, amely már jelenleg is emberek millióit és eszközök tízmillióit köti össze egyre nagyobb kapacitású hálózatokkal és egyre összetettebb elektronikus szolgáltatásokkal.

A Big Data és a rendszerszerűség ellenére nem lehet tipizálni egy okos várost, mert minden városnak más az adottsága, a környezete, a potenciálja. Ennek, az optimális városi környezet megteremtésében van óriási szerepe az építészetnek. Nem csak az energiahatékonyság, a környezetkímélő, zöld módszerek állnak a fókuszban, hanem az építkezések lerövidítése, kevesebb környezeti szennyezéssel való kivitelezése, hogy az ott élőknek minél kevesebb kényelmetlensége legyen.

Okos építkezés

Bár Amszterdamban éppen ezekben a hónapokban épül egy acélhíd 3D nyomtató által, a mindennap használható modern építési technológiák itt még nem tartanak, de okos, innovatív eljárásokkal történő építkezés fannál inkább. Alibán Dénes, a Konkret Terv, szerkezettervező mérnöke szerint az okos városok kialakulásához feltétlen szükség van olyan épületekre, nem csak családi házak, egyéni lakások, de társasházak, lakóparkok, bérházak esetén is, amelyekbe integrálni lehet a digitális rendszerekhez való csatlakozáshoz szükséges eszközöket, amelyeknek a kialakítása megfelel a modern, hatékony energia és költségkímélő elvárásoknak.

De mitől lesz okos egy épület? – Például attól, hogy az előregyártott betonelemekből 30-50 százalékkal rövidebb idő alatt fel lehet építeni egy komplexumot, mint hagyományos építkezéssel. Az előregyártott modulokból készült épületek összeszerelésüket követően 60-90 százalékban késznek tekinthetőek. A beruházás megtérülésénél ez fontos szempont, hiszen a megtérülési ciklus így hamarabb indul (a ház előbb beköltözhető), a befektetés gyorsabban térül meg. De amiért az okos jelzőt mellé lehet illeszteni az az, hogy a kiváló minőség miatt a Big Data-ban megjelenő adatok pontosabbak, a jelenleg divatos és megkövetelt életciklusra való tervezés kiszámíthatóbb.

 

Amszterdamban már a hidat is 3D-ben nyomtatják

 

A gyorsaság mellett a minőség is az előregyártott elemek mellett szól: a moduláris épületek ugyanazokból az anyagokból épülnek, azonos építési szabályok szerint, ellenőrizhetőbb, kiszámíthatóbb, állandó magas minőségben. Biztonságosabb mechanizmust biztosítanak a gyári körülmények a modulok előállítása során, a a precizitást megkövetelő, munkaigényes folyamatok ellenőrzött körülmények között zajlanak. Energiahatékony rendszereket, ideális technológiát, a fenntarthatósághoz szükséges paramétereket sokkal könnyebben, tervezhetőbben lehet kivitelezni az előregyártott moduloknál. 

Az épület megjelenésének terén (homlokzat) korlátlan lehetőségeket kínál, a klasszikus vidéki stílustól kezdve a modern formákig bármi megvalósítható, emellett a már meglévő épületek mellé olyan elemek is illeszthetőek, amelyek gyakorlatilag nem megkülönböztethetőek meg az eredeti építménytől, így a rekonstrukciós munkálatok is elvégezhetőek a lehető legrövidebb idő alatt  – sorolja a legontosabb tényezőket az építész. Fontos, hogy a kiszolgáló egységek – parkolók, irodaházak, közintézmények – is olyan anyagokból, olyan innovatív módszerekkel épüljenek, amelyek az okos várost minél szélesebb társadalmi réteghez közelebb viszi.

Okos autók az okos város útjain

A legérzékenyebb és mindenki által leginkább érzékelhető rendszer a közlekedés, ami alapja egy város működésének. Egy város élhetőségének a potenciálját nagyban növeli, ha közlekedési hálózata, az azt működtető rendszer alkalmazkodik a mindenkori városlakók, turisták igényeihez. A főváros lakóinak hatszázezer használatban lévő gépkocsija van, ehhez jön hozzá negyedmilliónyi ingázó és ugyanennyi turista autója.

Szerencsére nem egyszerre van jelen ez a több mint egy millió gépjármű, de így is borzasztó terhelést jelent Budapest lakosságának. Ha belegondolunk, hogy a nap 24 órájából egy gépjármű csak 1-2 órát tölt mozgásban, könnyen bizonyíthatjuk, hogy jelentős szerepe van egy város életében a parkolásnak, a közösségi és kerékpáros közlekedés megteremtésének. Több megoldást is nyújt az évtized találmányának nevezhető önjáró autó, amit a Google-től a Teslán át a General Motorsig mindenki próbál tökéletesíteni és sorra folynak a közúti tesztek.

 

Alkalmazkodni a városlakók igényeihez

 

Képzeljük el, hogy 2020-tól már szalonból is vásárolhatunk robotvezérelt, önjáró autót, ami minden reggel elvisz minket a munkába, majd elmegy a férjünkért, elviszi a fogorvoshoz, délután a gyermekeket szedi össze az iskolából, végül visszamegy önért a munkahelyére, mindezt teljes biztonságban. A vezető nélküli autókban rejlő lehetőség számos ponton hozzájárul a városok „smart”-tá tételéhez: carsharing, az online rendelhető saját autó és az, hogy a járművünk nem áll a 24-ből 23 órát parkolva, izgalmas időket vetít előre a városi közlekedés terén. 

Komplex fejlődésnek vagyunk tanúi, a városok ebben jelentős szerepet játszanak, amelyek akkor képesek versenyben maradni, ha a növekvő gazdasági erejük és humán erőforrásuk mellett a technológia által nyújtott lehetőségeket is kihasználják, ezzel teljesen új alapokra helyezhetik egy település, egy közösség fejlődését, potenciálját.

Nyakunkon az 5G – Wireless ConnAction konferencia
Alighogy elkezdtük használni ipari alkalmazásokhoz az LTE kommunikációt, a 4. generációs mobil hálózat bevezetése után már készülhetünk is az 5G-re.
Elegendő egyetlen nyomásszabályozó
Az Aventics EV03 típusú elektropneumatikus nyomásszabályozó kijelzője és új funkciói nagyobb szabadságot biztosítanak a beüzemelés, a használat, sőt a raktározás során is. Azonnal rendelkezésre áll, akár önálló vezérlőegységként, akár az AV családba integrálva.
Új megoldások az ABB digitális termékkínálatában
A spanyol NUB3D megvásárlásával a cég tovább bővíti az Ability platformon kínált megoldásainak körét, amelyek segítségével az ügyfelei csatlakozhatnak az ipari dolgok internetére.
Intelligens vezérlés az üzemekben
Az integrált IIoT-megoldás felméri, rangsorolja és javítja a szabályozási körök hangolását és a folyamatok optimalizálását, valamint a vállalati szintű Big Data-kezelés és a prediktív elemzés révén azonnal képes csökkenteni a hatékonysági kockázatokat.
A digitalizáció és az 5.0-ás társadalom
Az élet egyre több területét átható digitalizáció és a partnerország, Japán révén az úgynevezett 5.0-ás társadalom kialakulása a központi téma Hannoverben a hét végén kezdődő CeBIT-en, a világ legnagyobb információs technológiai szakkiállításán.