Együtt járnak - tovább érnek?
Az Egyesült Államokban törvényben köteleznék az autógyártókat a V2V tehcnológia beépítésére. Miközben élesben még az egymással beszélgető autók se sokat bizonyítottak, a fejlesztés máris fényévekre jár: a jövő járgányai elméletben bármivel szót tudnak majd érteni.

„Egy tizenhat éves tinilány édesapjaként különösen fontosnak tartok minden olyan kezdeményezést, ami fokozza a közlekedésbiztonságot. Már csak hab a tortán, hogy a V2V technológia eszesebbé, tudatosabbá, intelligenssé is varázsolja a forgalmat” – lelkesedett nemrégiben az Egyesült Államok közlekedésfelügyeletének egyik kutatóbázisán mondott beszédében az egymással kommunikálni képes okosautók koncepciójáért Barack Obama amerikai elnök.

Az elnöki ováció a jelek szerint sokat nyom a latban. Amerikában már idén terítékre kerülhet az a törvényjavaslat, amely alapján tudományos-fantasztikus filmekbe illő extra helyett a biztonsági övekhez hasonló kötelező felszereltséggé válhat az angol vehicle-to-vehicle, vagyis jármű a járműnek kifejezésből egyszerűsített V2V-technológia.

Biztonság mindenek előtt 

Az autók jövőbeli eszmecseréjét üdvözlőket elsősorban az ultrabiztonságos közlekedés víziója nyűgözte le. Egyes elemzések szerint a baleseteknek akár a 80 százaléka is megelőzhető lenne okosabb autókkal. Utóbbiak bekapcsolnák a vészvillogójukat, ha az előttük haladó jármű vezetője hirtelen fékezésre kényszerül, sőt, hangjelzéssel, képpel figyelmeztetnék a sofőrt abban az esetben is, ha a satufékkel lassuló másik autó épp nem látszik. Képi és hangjelzéssel, az ülés vibrálásával figyelmeztetné vezetőjét az okosautó akkor is, ha – az idegfeszítő dugókban gyakori – úgynevezett ráfutásos balesettől kell tartania, valamint ha sávváltásnál a visszapillantó tükör holtterében nem látszik az ott közlekedő másik autó.

 

Cadillac CTS: elkötelezett megoldások

 

Noha az új rendszer már élesben fog működni a General Motors gyártósoráról 2017-ben legördülő Cadillac CTS-ben, és többek között az Audi, a BMW, a Daimler, a Ford, a Toyota és a Volvo modellek gyártói is elkötelezettek a V2V-rendszerek beépítése iránt, nem mindenki üdvözli Obamáéhoz hasonló lelkesedéssel az autóokosítás koncepcióját. Vannak akik szerint a ma elérhető autóbiztonsági extrák, például a vakfoltokat, illetve a sávelhagyást monitorozó, valamint az ütközésre figyelmeztető radar- és lézerrendszerek már ma is hozzák a V2V-technológia legfontosabb szolgáltatásait.

Miközben ezek valóban hozzájárulnak a biztonságosabb közlekedéshez, a töredékét sem nyújtják az intelligens autókban rejlő lehetőségeknek. Utóbbiak arra is tudnák figyelmeztetni a vezetőjüket, ha a másik autó egy nem belátható kanyarban, épületek, bokrok takarásában vesztegel. Sőt, a sofőr, aki szirénázás esetén egy hagyományos verdában legfeljebb a fejét kapkodja jobbra-balra, arról is hang- és képi jelzéseket kaphatna, hogy pontosan merről és milyen megkülönböztető jelzést használó autó érkezik. Egy-egy mentő- vagy rendőrautó akár szöveges utasításokat is küldhetne a többi forgalomban lévő jármű fedélzeti számítógépének a kijelzőjére.

Nem olcsó, de megéri

Az üzengetéshez az autók a Wi-Fi kapcsolat egy speciális, (automatizált) gépjárművekre kifejlesztett változatát használják. Noha a 802.11p vezeték nélküli protokollt eredetileg rövid hatótávolságúra tervezték, mára akár néhány kilométeres körzetben is foghatók az ezzel a szabvánnyal küldött jelek. A „mobilwifi” azonban komoly biztonsági aggályokat is felvet. Egy okosautó „feltörése” nemcsak a szóban forgó verda tulajdonosának okozhatna kárt, hanem akár tömegszerencsétlenséghez is vezethetne. A fejlesztők ezt egyebek mellett például úgy igyekeznek megakadályozni, hogy a rendszerbe kapcsolódó okosautók IP-címei 2-3 percenként változnának.

 

Okos legyen minden autó!

 

A legtöbben persze amúgy sem a hackerek miatt tiltakoznak a V2V tervezett amerikai beépítési kényszere ellen. A szóban forgó extra ugyanis akár 3 ezer dollárral is megdobná az új autók árát. Ez ügyben mégsem szerencsés kompromisszumot kötni: az engedékenység könnyen lenullázhatná a technológia beígért teljesítményét. Marc Scribner, az amerikai versenyhivatal elemzője szerint a V2V hatékonysága a lefedettséggel nem egyenes, hanem négyzetes arányban nő. A közúti szerencsétlenségek számának beígért, 80 százalékos csökkentéséhez nemhogy az új, hanem az utakon közlekedő összes járműnek okosnak kellene lennie. Ha az autóknak „csak” a háromnegyedét „okosítják ki”, azzal legfeljebb a balesetek felét előzhetnék meg, míg a teljes amerikai járműállomány harmadának a felszerelésével alig 10 százalékos javulást lehet elérni.

Más kérdés, hogy a teljes gépkocsi-állomány felszerelése hosszabb távon akár nagyobb állami támogatás mellett is megérné: a közlekedési dugók az Egyesült Államokban évente több mint 87 milliárd dollár veszteséget okoznak. Az autógyártók egyik legjelentősebb amerikai szervezetének számításai szerint a dugóban ücsörgő autósok összesen több mint 4 milliárd (munka)órát és mintegy 10 milliárd liter üzemanyagot vesztegetnek el minden egyes évben. Hasonló kalkulációkat Európában is végeztek. A technológia kedvező európai fogadtatásában bízók, például a Daimler és Volvo – a Frost and Sullivan brit piackutató cég felmérése szerint – ugyancsak a gazdasági megtérülésre apellálnak, pedig az európai veszteség az amerikainak legfeljebb a negyedére, évente „alig” 17 milliárd euróra rúg.

Sokoldalú technológia

A nagyvárosi forgalom optimalizálása jócskán túlmutat – az amúgy élesben még nem is bizonyított – V2V-technológián. Az okosjárművek által használt Wi-Fi jeladókat bármibe bele lehetne építeni, ami az úton fellelhető. Az úgynevezett vehicle-to-infrastructure, vagyis az autók „beszélgetését” a járművek és az infrastruktúra kommunikációjával kiegészítő V2I rendszer segítségével az intelligens útkereszteződések közlekedési lámpái például az éppen aktuális forgalomhoz igazodnának, a gépjárművek valós idejű információt kapnának a sebességkorlátozásokról, az útelterelésekről, az építkezésekről.

 

A jövő autói mindennel összeköttetésben állnak

 

Az autópályákra és egyéb fizetős útvonalakra felhajtó járművek fedélzeti számítógépén keresztül le lehetne bonyolítani a díjfizetést. Egy mindenhol elérhető rendszer segítségével az autók nemcsak az aktuális helyzetüket oszthatnák meg egymással, hanem az úticéljukat is. Ha pedig mégis torlódás veszélye fenyeget, az úton haladó járművek – afféle kollektív tudatra hagyatkozva – egymást koordinálhatnák az optimális kerülő utak irányába, így a körülményekhez képest mindenki a lehető leggyorsabban juthatna célba. 

Van aki az intelligens infrasturktúránál is mer nagyobbat álmodni. A V2X, azaz vehicle-to-everything kidolgozásán fáradozók szerint a jövő verdái szó szerint mindennel összeköttetésben állnak majd. A többi autón és az úthálózatba épített jeladókon kívül a tulajdonosaik házából, a számítógépéről, és természetesen az összes hordozható személyes kütyüjéről is folyamatosan fogják majd a jeleket. Mindezek alapján kikalkulálhatják például a sofőrjeik időbeosztását, úti céljait, vagy akár a rendelkezésükre álló szabad időt, és ez alapján tervezhetik meg a számára az adott napon legkielégítőbb útirányt.

Történetének legnagyobb átszervezésére készül a Volkswagen
A tervek szerint a következő öt évben 44 milliárd eurót fordítanak az elektromobilitásra, az autonóm vezetési technológiákra, a mobilitási szolgáltatásokra és a gyártmányok, valamint a gyártási technológia digitalizációjára.
Ezt kell tudni, hogy ne váltson le egy robot
A Pew Kutatóközpont egyik friss felmérésének eredményei alapján az amerikaiak 54 százaléka gondolja azt, hogy a gyors piaci változások követéséhez kulcsfontosságú az új készségek elsajátítása.
Egyre fontosabb a vállalati kiberbiztonság
A digitalizáció terjedésével párhuzamosan a működés biztonságának garantálása érdekében stratégiai szintre kell emelni az informatikai szakemberek szerepét a vállalati döntéshozatalban.
Kábelenként tíz másodperccel gyorsabb
A sok kábellel dolgozó és a kábelek azonosítását és követhetőségét igénylő iparágak a Brady Corp. teljes és automatizált kábelazonosítási megoldásaival növelhetik a termelés hatékonyságát.
Felhőben újjászületett informatika
A felhőinformatika Kelet-Európában és hazánkban is egyre elterjedtebb, a hozzá kapcsolódó technológiai innovációk is folyamatosan tudnak újat mutatni a szakembereknek.