Egyedülálló járműipari tudásbázis a Zala Zone
Rövidesen a befejező szakaszához érkezik a Zala Zone zalaegerszegi járműipari tesztpálya építése - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken, a pályán rendezett nemzetközi online konferencián.

 

A tárcavezető előadásában áttekintést nyújtott a járműipari tesztpálya létrehozásának folyamatáról, kiemelve a tavaly ősszel átadott Kutatási és Technológiai Központ épületét, amely inkubációs központként működve helyet ad a képzésnek, az egyetemek és a vállalatok együttműködésének, szervesen illeszkedve a Kormány egész országot érintő Science Park programjába. Vigh László miniszteri biztos a tesztpálya jelenlegi készültségi fokáról tartott képes beszámolót, melyben szólt az épületek funkcióiról, továbbá említést tett az újonnan elkészült fékfelület pályamodulról is. Ezt követően Janetzko Dirk ügyvezető szólt az AVL-Zala Zone üzletfejlesztési stratégiájáról, a tesztpálya üzleti célú értékesítéséről, valamint a tesztek végrehajtásához szükséges feltételek biztosításáról.

A Zala Zone Járműipari Tesztpálya életében a kezdetektől jelen van, annak szerves részeként az egyetemi kapcsolatrendszer, hiszen már a pálya követelményrendszerének, specifikációjának kidolgozásában is részt vettek egyetemi szakemberek, hangsúlyozta előadásában Szalay Zsolt, a Zala Zone Kutatási és Innovációs vezetője. A kutatás-fejlesztési kooperáció az eltelt évek alatt folyamatosan bővült, szélesedett és napjainkra nemzetközi szintű együttműködéssé erősödött. A járműipari tesztpályához kapcsolódó kutatás-fejlesztési területet érintő egyik legfontosabb esemény 2019 szeptemberében a Zala Zone Kutatási és Technológiai Központ átadása volt. A magánberuházásként megvalósult épület nemcsak egyetemi kutatóknak ad otthont, hanem a tématerülethez kapcsolódó iparvállalatok laboratóriumainak is, valamint a helyi egyetemi képzéshez kapcsolódó gyakorlat-orientált duális felsőoktatási képzéseknek.

Új kutatási területek helyszíne a Zala Zone

A kialakított tudásbázis keretei között az elmúlt évben kutatási hálózati együttműködés jött létre a Zala Zone és a BME, a Pannon Egyetem, a Széchenyi Egyetem, valamint 5 nyugat-európai felsőoktatási intézmény részvételével. A Zala Zone és a BME együttműködése révén kifejlesztésre került egy speciális önvezetőautó-tesztelési módszer (Scenario-in-the-Loop koncepció), ami igazából az autonóm funkcióval ellátott járművek közútra kikerülés előtti, jövőbeli tesztelésének módszerét jelenti. A BME és Zala Zone másik fontos kutatási területe a dinamikai határon történő vezetés vizsgálata, ami a tudományos kihíváson túl izgalmas eredményeket is produkál.

Ilyen például a vezető nélküli jármű önálló driftelése, mely műveletre a világon jelenleg alig néhányan képesek. A Zala Zone és a Győri Széchenyi István Egyetem között fennálló kooperáció az integrált közlekedési rendszerek kutatására fókuszál, a veszprémi Pannon Egyetemmel kialakított együttműködés pedig elsősorban a helyi egyetemi képzés integrációjára épül. Egy nemrég közzétett bejelentés értelmében a Zala Zone járműipari tesztpálya mellett létrejövő drón tesztelési és fejlesztési központ hamarosan az autonóm járművek és drónok interakcióját vizsgáló tesztek végrehajtását is lehetővé teszi majd.

 

A 750 méteres gyorsítószakasz után 8 darab, egyenként 200 méteres fékezősávot építettek ki, aszfaltos bukótérrel. A különböző burkolatoknak köszönhetően az egyes sávok lehetővé teszik a váltakozó tapadású, érdes vagy sima felületen a fékberendezések vizsgálatát, akár vizezett burkolaton, vagy jeges útviszonyokat imitálva. (Fotó: MTI/Varga György)
 

 

Hamar Zoltán, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. cégvezetője részletesen ismertette az újonnan elkészült fékfelület pályamodult, amely 8 különböző tapadási tényezőjű felületen biztosít lehetőséget a tesztelésre. Ezen felületek: sakktábla-felület, 3 féle aszfaltfelület, bazalt, csiszolt beton, vizezett kerámiaborítású szakasz és aquaplaning medence áll a tesztelők rendelkezésére. Mindegyik sávot felszerelték beépített vizezőrendszerrel, amely lehetővé teszi az elemek egymástól független nedvesítését.A felületek tapadási tényezője 0,1 (vizezett kerámia) és 1 (magas tapadású aszfalt) között változik. A 0,1-es értékű tapadás extrém csúszós, megfelel egy olvadó jég tapadási tényezőjének; míg az 1-es számmal jelölt nagyon magas tapadású jó minőségű aszfalttal egyenértékű.

Az olvadó jéggel szemben azonban a vizezett csempe időjárási viszonyoktól függetlenül azonos mérési eredményeket szolgáltat, az ezen végzett tesztek jól reprodukálhatóak. Az aquaplaning a vízátfolyásra nagy sebességgel érkező gumiabroncs felúszási jelensége. Az aquaplaning felület beállítható vízmélysége 2-20 mm közötti, ez lehetővé teszi országúton vagy autópályán gyakran előforduló különböző mélységű vízátfolyások szimulációját. A mérőfelületek hossza egyenként 200 méter. A 750 méteres gyorsítópálya alkalmassá teszi nehézgépjárművek pl. autóbuszok, tehergépkocsik általi használatra is ezt a pályaelemet. A felületek szélessége egységesen 4,50 m, kivéve a bazaltfelület a maga 8 méteres szélességével, mely egyedülálló lehetőséget kínál az európai tesztpályák között arra is, hogy a fékezéses manöverek mellett stabilitásteszteket is tudjanak végezni.

Az újfajta kihívásokra, vagyis az önvezető járművek tesztelésére készülve a fékfelület már nem csak a klasszikus fékezéses tesztekre alkalmas, hanem például olyan tesztesetekre is, amikor a jármű nem áll meg, hanem pl. konvojban haladva rossz útviszonyok közötti tapadást szimulálva csak áthalad a fékfelületen és becsatlakozik az autópályára. Ezt a lehetőséget a fékfelület és az autópálya között kialakított összekötő út biztosítja. A fékfelület egyrészt a már napjainkban is elérhető menetdinamikai rendszerek tesztjeinek egyik alapvető eleme, de kiemelkedő jelentősége van abból a szempontból is, hogy a jövő önvezető járműveinek is kezelni kell tudni ezeket a változó tapadási viszonyokat. A Zala Zone tesztfelülete ezen szempontok alapján került kialakításra. Érdekességként elmondható, hogy a fékfelület egyik részének csempeburkolata az iparágban standardként kezelt, csak Japánban gyártott csempe.

Smart City és önvezető autók tesztelése

Európában, sőt világszinten is egyedülállónak számít az autópálya modul, hiszen a már meglévő tesztpályák nem rendelkeznek ilyen környezettel. Jelentősége abban rejlik, hogy az autonóm járművek fokozatos fejlődésében az autópályán – önvezető járműrendszerek szempontjából ingerszegény, városi szituációkhoz képest egyszerűbb környezetben - történő önvezetés az egyik legfontosabb elem, hiszen ez az a közeg, ahol először bevezetésre kerülnek az önvezető funkciók. Hossza 1500 méter, 2x2 sáv leállósávval, 200 méteresen szakaszon a valós útviszonyokat szimulálandó betonburkolattal ellátva. Az autópályás közlekedési szituációk szempontjából fontos elemek a le-és felhajtók, ezekből 2-2 különböző geometriájú kerül kialakításra.  A későbbiekben egy alagutat szimuláló műtárggyal fog még kiegészülni ez a pályaelem, továbbá az északi kanyarban egy, a vizezést lehetővé tevő rendszer beépítése is megvalósul, növelve ezzel a tesztelési funkciók lehetőségét.

 


A tesztpálya egyedülálló elemének számít a klasszikus járműdinamikai pályaelemek mellett megépülő, mesterségesen létrehozott, tesztelési célra szánt valós városi környezetével a Smart City Zone.


 

2019 tavasz óta folyamatosan bővült, így mára a teljes felület kialakításra került. Közel 15 hektáros nagyságával a világon a legnagyobb ilyen jellegű létesítmény jött létre. Funkcionalitásában sokoldalú pályaelem, mely 5 kisebb szekcióra osztható fel, így lehetőséget biztosítva arra, hogy több pályahasználó, ügyfél egyszerre egymástól függetlenül zavartalanul tesztelhessen.

A városias környezet szimulálása szempontjából fontos, szabadon konfigurálható jelzőlámpás forgalomirányítási rendszer kialakítása valósul meg, a járművek kommunikációját lehetővé tevő V2X rendszerrel együtt. Az 5G technológiát használó celluláris V2X hálózat már jelenleg is elérhető és a teljes pályát lefedő, európai standardoknak megfelelő G5 hálózat pedig 2021 nyaráig kerül kialakításra.

Az autópályás szituációk mellett fontos, hogy az országúti környezetben történő viselkedését is meg tudjuk vizsgálni a járműveknek, ezért kialakításra került a 3 km hosszú belső úthálózat, amely legnagyobb részt 2x1 sávos országúti kivitelű, de tartalmaz egy 500 méter hosszúságú 2x2 sávos autóút szakaszt is. Az autópályával együtt ez az országúti tesztelem lehetővé teszi a biztonsági szempontból kritikus teszthelyzetek realisztikus, de biztonságos és zárt környezetben történő tesztelését, amelyek országúton nem engedélyezettek.

Újra kell értékelni a globális beszállítói láncokat
Német közgazdászok a gazdaság fokozatos újraindítását részesítik előnyben a járványvédelmi korlátozások feloldásával, hangsúlyozzák azonban az ifo gazdaságkutató intézet felmérésében, hogy újra kell értékelni a globális beszállítói láncok szerepét.
A Brnói Vásárvállalat szeptembertől folytatja a megszakadt szezont
"Remélem, hogy az elkövetkező hónapokban a Cseh Köztársaságban és egész Európában rendeződik a helyzet, és augusztus végétől újraindíthatjuk a vásári szezont."- mondja Jiří Kuliš ügyvezető igazgató a Brnói Vásárvállalat jelenlegi helyzetéről.
E-Paper: a napfényben is optimálisan olvasható kijelző
A már-már valóban papírvastagságú E-Paper kijelzők a maguk magas felbontásukon és rugalmasan kialakítható szegmentált vagy grafikus kijelzésükön felül, tökéletesen láthatóak még a legerősebb közvetlen napfényben is.
Partnerkapcsolati központ mobil eszközökre
Az ABB Electrification új online platformot indított Connect Partner Hub néven, ahol ügyfelei közvetlen kapcsolatba léphetnek kulcsfontosságú szakemberekkel, például rendszer integrátorokkal, illetve közvetlenül hozzáférhetnek az ABB Ability digitális megoldásaihoz és szolgáltatásaihoz.
A fővárosi cégek likviditási helyzete aggasztó
A vállalkozásoknak kevés a tartaléka, 60 százalékuk maximum 3 hónapra elegendővel rendelkezik - áll a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) hétfőn megjelent kutatásának főbb megállapításai között.