Egy ütős svéd recept
A ponthegesztés egyre gyorsabbá és megbízhatóbbá válik – ezt kiválóan mutatja a Volvo által Svédországban alkalmazott vevőspecifikus megoldás.

 

Ennek a svéd különlegességnek a receptje a következő: a CPX automatizálási platformhoz kapcsolt elektromos hajtástechnológia és vizuális rendszer a Festo-tól. Mindez a Volvo autók karosszériáihoz használt lemezalkatrészek gyártása terén nagyobb megbízhatóságot, a kezelők számára pedig nagyobb biztonságot jelent.

Festői tavak és erdők által övezve rejtőzik a dél-svédországi Olofström városka – hozzávetőleg kétórányira Koppenhága nemzetközi légiforgalmi központjától. Itt, távol Stockholm, Göteborg és Malmö ipari központjaitól található a Volvo cégcsoport legfontosabb karosszériagyártó üzeme.

Naponta öt vonat, összesen 280, karosszéria-alkatrészekkel megrakodott vagonnal fut ki Olofström városából, és juttatja el az alkatrészeket a Göteborgban és a belgiumi Ghentben található Volvo szerelőüzemekbe, ahol már kész karosszériákat állítanak elő. Ez évente 50 millió alkatrészt jelent.

Hozzáértés a ponthegesztés terén

„A Volvo autók legtöbb látható eleme Olofströmben kerül le a gyártószalagról” – magyarázza Leif Winberg, aki a Volvo olofströmi gyárában az ellenállás-hegesztésért felelős üzemmérnök. Ebbe bele kell érteni az olyan teherhordó összetevőket is, mint az A-, B- és C-oszlopok, a lökhárító-merevítés, az elülső tagok, az oldalsó merevítőrudak, a keresztrudak, valamint a tetőív és a tetősín, továbbá az ajtók és a keretek. Ezek gyártását végzik különböző Volvo modellekhez – a kompakt V40-esektől az S60-as szalonautókig és a nagy méretű utcai terepjárókig, az XC90-esekig.

 

Végegyengető csuklós robotkarokhoz: a jobb oldalon az elektródamaráshoz szükséges két furat, a bal oldalon pedig az elektródák átpozicionálásához adatokat szolgáltató vizuális rendszer kompakt háza látható (Forrás: Festo)

 

A karosszériagyártás legfőbb eleme az ellenállás-hegesztés, hiszen a gépjármű passzív biztonsága szempontjából a megfelelően hegesztett acéllemez-alkatrészek kiemelten fontos szerepet játszanak. A hegesztési folyamaton belül komoly potenciál rejlik az elektródák marásának hatékonyabbá tételében. A hegesztőpisztolyok elektródái a ponthegesztések készítése során tompává válnak, ezért ezeket körülbelül 150 hegesztett pont után marni kell, így azokkal ismét precízen végezhető a hegesztés. „Az elektródák marása ugyanolyan elv alapján történik, ahogy a tompa ceruzát hegyezzük” – magyarázza Winberg.

Közös fejlesztés

„Az elmúlt években olyan megoldásokat találtunk, amelyekkel az elektródamarás ciklusidejét a felére tudtuk csökkenteni” – folytatja Winberg. „Komoly előny ez a biztonság szempontjából is, hiszen az üzemben dolgozó kezelőszemélyzetnek már nem kell a marást követően a robotcellába lépnie az elektródák megfelelő pozícióba állításához” – teszi hozzá Leif Lindahl, a svédországi Festo autóipari üzletfejlesztési igazgatója.

 

A statikus hegesztőpisztolyos rendszerekhez: egy gyors és precíz csuklós kar az elektródamarót (vagyis az ún. „végegyengetőt”) 150 teljesített ponthegesztésenként az elektródához viszi (Forrás: Festo)

 

A Festo az elektrosztatikus hegesztőpisztolyokhoz pontosan a Volvo és az ABB specifikációinak megfelelő robotkart fejlesztette ki, mely 150 ponthegesztés elvégzése után viszi az elektródamarót az elektródákhoz. A csuklós kar pontos pozicionálását a Festo elektromos hengerei végzik. A szabadon programozható pozícióknak köszönhetően ezek a hajtóművek a mozgás szempontjából rendkívül rugalmasak, és kíméletesen gyorsulnak. A Festo által biztosított teljes körű, telepítésre kész elektromos csomag EMMS léptetőmotort és CMMS motorvezérlőt is tartalmaz. A motorvezérlőket biztonságosan a CPX automatizálási platformhoz tartozó vezérlőszekrényben helyeztük el. A CPX Profineten keresztül kommunikál a motorvezérlőkkel és a robotszerelvényhez tartozó fő vezérlőrendszerrel.

Vizuális rendszer által vezérelt elektródamarás

Az ABB csuklós robotkarokon található hegesztőpisztolyokhoz nincs szükség mobil végegyengetőre. Ezek a robotok 150 ponthegesztésenként maguk adagolják az elektródákat az elektródamaróba. A hegesztőpisztolyok számára ekképpen biztosított mozgási szabadság merőben új távlatokat nyit. Az első lépésben a csuklós robotkar a hegesztőpisztolyt a végegyengetőhöz viszi. Ez elvégzi az elektródák marását. A következő lépésben a robot az elektródákat a Festo SBO… - Q vizuális rendszerének lencséje elé lendíti.

 

Megtakarított idő: az új végegyengetők jelentősen lecsökkentik a ciklusidőket ott, ahol több hegesztőrobotot alkalmaznak (Forrás: Festo)

 

„A rendszer egy képet készít, mely a robotrendszer számára minden adatot biztosít ahhoz, hogy az elektródák a hegesztéshez megfelelő pozícióba álljanak a következő lemezalkatrészekhez – meséli Winberg. – A vizuális rendszert pedig nagyon könnyű integrálni és a paraméterezésnek köszönhetően üzembe állítani.” A rendszer nemcsak a képadatok kinyerését szolgáló szenzorrendszert tartalmazza, hanem egy teljes körű elektronikus értékelőegység, továbbá a magasabb szintű vezérlőkkel (PLC-kel) történő kommunikációhoz szükséges interfészek (Ethernet/CAN) is a részét képezik. A vizuális rendszer önmagában egy olyan házban található, amely nem nagyobb egy egyliteres tejesdoboznál.

Negyedére csökkentett ciklusidők

A másodperc törtrésze alatt a vizuális rendszertől kapott kép adatokat szolgáltat az érintőfelület beállításához az elektróda hosszáról és szögéről, valamint a lemez kiindulási pontjáról is. A vizuális rendszer a robotvezérlőbe továbbítja ezeket az adatokat, ami aztán beállítja a robotot a következő ponthegesztésekhez. „Ennek köszönhetően az elektródamarási ciklusidőket 35 másodpercről mindössze kilenc másodpercre tudtuk csökkenteni – beszél Winberg lelkesen az új rendszerről. – Ez azt jelenti, hogy egy megmunkáló körasztal hat másodperces ciklusidejéhez közeli időt tudunk elérni.” Ha figyelembe vesszük, hogy Olofströmben 300 hegesztőrobot dolgozik, akkor ez új mérföldkőnek számít a rövidebb ciklusidők és ezáltal a nagyobb termelékenység elérése felé vezető úton.

Mesterséges intelligencia a vezetésben
Az automatizált vezetés lépésről lépésre egyre több támogatást nyújt a sofőröknek, jövőbeni célja pedig, hogy a jármű végül átvehesse a teljes irányítást.
Az ipar elsőszámú szuperszámítógépe
Az IBM által fejlesztett Pangea III számítógép a francia Total energiaipari cégcsoport munkáját segíti a kitermelési folyamatoktól a képalkotáson át a mesterségesintelligencia-kutatásig.
Mindenkinek van vesztenivalója
A kisvállalkozások mintegy 36%-a esett adatsérülés áldozatául 2019-ben a Kaspersky legújabb felmérése szerint. Ennek ellenére sokszor nem elégségesek a megelőzésük érdekében hozott biztonsági intézkedések.
Digitalizációról felsőfokon
A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég egy tavalyi elemzése szerint a digitális gazdaság 2025-ig akár 9 milliárd euróval is növelheti a hazai GDP-t, amennyiben Magyarország képes volna kihasználni a digitalizációban rejlő potenciált.
Innovatív újdonságok – gyakorlati, high-tech megoldások – autóipari trendek
A PERFORMA 2019 szakmai konferencián az innovációk, technológiai újdonságok bemutatása és testközelbe hozása kerül a középpontba. Olyan trendekről, megoldásokról értekeznek a jelenlevők, amelyek nagyban hozzájárulnak a magyar piac modernizációjához és fejlődéséhez.