Az IoT és a mesterséges intelligencia után
Melyek lesznek a következő évtizedek felforgató technológiái, amelyek legalább olyan forradalmi változást idézhetnek elő, mint amilyet napjainkban például az IoT hoz az üzleti világ számára? Kiderül az SAP szoftvercég tanulmányából.

 

Az SAP Trend Report jelentése a jövőt alakító technológiákat két csoportra osztja: az egyikbe azok tartoznak, amelyek már jelen vannak, de még nem terjedtek el széles körben, a másikba azok, amelyek jelenleg még csak prototípusként léteznek (vagy még úgy sem), a távolabbi jövőre azonban jelentős befolyást gyakorolhatnak. Némely technológia már ismert a sci-fi irodalomból vagy a fantasztikus filmekből, de előfordul az is, hogy a technológia felülmúlja a sci-fi szerzők képzeletét.

4D nyomtatás – Az MIT Self-Assembly Lab által kifejlesztett technológia lényege, hogy a felhasznált anyag képes a színét és más tulajdonságait is megváltoztatni. Ez tehát azt jelenti, hogy az elkészült „nyomtatás” nem marad állandó az időben, azaz a negyedik dimenzióban is változik. Az alakváltozásra képes anyagokat a hadiiparban már használják, de számos más ágazatban is forradalmi változásokat idézhetnek elő. A négydimenziós nyomtatás mindazonáltal még gyerekcipőben jár, óvatos becslések szerint is legalább 10 évbe telhet, amíg szélesebb körben is elterjed.

Kvantumszámítógépek – A kvantumszámítógépek olyan mikrofizikai jelenségeken alapulnak, amilyen a kvantum-szuperpozíció vagy a kvantum-összefonódás. A kvantumbitek (qubitek) alkalmazásával a számítási teljesítmény exponenciálisan növekedhet a meglévő bináris (0 vagy 1) rendszerhez képest, így komoly kihívást jelenthet – például – a manapság széles körben alkalmazott, számítási bonyolultságon alapuló titkosítási rendszerek számára. A kvantumszámítógépek egyelőre szintén a kezdeti lépéseknél tartanak, a fejlesztés jelenleg a kvantumszámítás „hardverére” koncentrál.

Neuromorfikus számítástechnikai rendszerek – A hagyományos processzorokat használó neuromorfikus hardverek a természet legbonyolultabb felépítését, az idegrendszert utánozzák. A kvantumszámítógépekhez hasonlóan ezek a kutatások is a legelső fázisban járnak; a neuromorfikus hardver programozása új típusú, jelenleg még kifejlesztésre váró technikákat igényel. A neuromorfikus számítógépek rendkívüli teljesítménnyel kecsegtetnek – csekély energiafelhasználás mellett. A lehetséges felhasználási területek között van a gépi tanulás, a mintázatfelismerés, a képfeldolgozás és a robotika.

Agy/számítógép interfész – Lehetséges, hogy egy számítógép közvetlenül az agyunknak “beszéljen” és ezzel párhuzamosan olvassa a gondolatainkat? Az emberi agy és a számítógép közötti közvetlen kapcsolat szinte hihetetlennek tűnik, de a technológia területén komoly haladást értek el, és sokan az ember és a gép közötti kommunikáció legtökéletesebb formájának ígéretét látják benne. Ahogy a hordozható eszközök is egyre kisebbekké válnak, és egyre több „kézi vezérlést“ nem igénylő technika válik elérhetővé, valószínűleg a – nem invazív – agy/számítógép egységek is megjelennek, például a virtuális valóságot generáló headsetekben. A technológiát a pszichiátria vagy akár a hadiipar is felhasználhatja, de idővel megjelenhetnek az ilyen kapcsolaton alapuló játékok is.

Bioszámítógépek – A miniatürizálás jelenlegi határait feszegető technológiák közé tartozik a biológiai molekulák számítástechnikában való felhasználása is. A bioszámítógépek az adattároláshoz és -feldolgozáshoz mesterségesen előállított (többnyire DNS-) molekulákat használnak, az élő szervezetekben végbemenő folyamatok mintájára. A számítások elvégzését a DNS-láncokkal reakcióba lépő enzimek segítségével végzik el. A biológiai alapú számítástechnika révén nagyon kicsi helyen, nagyon gyorsan, nagyon pontosan és – potenciálisan legalábbis – párhuzamosan lehet majd számításokat végezni, ma még elképzelhetetlenül alacsony energiafelhasználás mellett. A technológia fejlesztése éppen csak elkezdődött, az első működő egységekre még legalább egy évtizedet kell várnunk.

Szintet lép a szerszámgépek digitalizálásában a Siemens
CNC vezérlőinek új nemzedékével a Siemens zökkenőmentesen kapcsolja össze a fizikai és a virtuális világot. A Sinumerik ONE által a szerszámgépek gyártói és felhasználói egyaránt nagyobb termelékenységet, jobb minőséget érhetnek el, ahogyan az szeptemberben, az EMO 2019 kiállításon is látható lesz Hannoverben.
A fröccsöntéshez használt szimulációs megoldások új generációja
A CoreTech System Moldex3D R17 szoftvere az új felhasználói felületnek és az egységes szimulációs munkafolyamatnak köszönhetően könnyű és gyors betekintést biztosít a gyártási folyamatba, felgyorsítva ezzel a döntéshozatali fázist.
Hibrid csapágyak tűrőképességének vizsgálata
Az SKF új kutatása költséghatékonyabbá és megbízhatóbbá teheti a hibrid csapágyakat, utat nyitva ezzel az alkalmazások szélesebb körében történő felhasználásukhoz.
Megtisztítják a világűrt
Az Európai Űrügynökség (ESA) Clean Space programjának egyik célja a világűr megtisztítása az űrszeméttől, a projekt keretében egy magyar cég az űreszközök dokkolását segítő infravörös és foszforeszkáló jelzőfények fejlesztését végzi.
Többet tudunk az összeszerelésnél
A HD Composite Zrt. – és konzorciumi partnerei – Magyarországról indulva szeretnék meghódítani a világ autógyártását, az eddig csak a szupersportkocsikat jellemző anyagok, a kompozitok felhasználásával. Egy példaértékű akadémiai kutatóintézeti, egyetemi és ipari konzorcium együttműködését mutatjuk be.