Az európai autógyártás versenyképességéről
Kelet-Közép-Európában javíthatnak versenyképességükön a nyugat-európai gépkocsigyártók, amelyek elsősorban a kutatás-fejlesztés (k+f) terén néznek szembe rendkívüli kihívásokkal.

 

A McKinsey&Company tanácsadó cég legfrissebb tanulmányából kiderül, hogy olyan technológiák bevezetéséről van szó elsősorban, amilyen az önvezetés, a konnektivitás vagy az elektromos meghajtás. A szoftverek rohamos fejlődése korábban nem látott nyomás alá helyezi az autógyártók k+f részlegeit. Az ezeken a területeken dolgozó tehetségek megszerzése és megtartása, továbbá a magas költségek strukturális szintű kihívást jelentenek az európai autóipar számára, és alapvetően befolyásolják annak versenyképességét. Az elkövetkezendő öt évben várhatóan 13 százalékkal nőnek az autóipari szoftverfejlesztések, amely évről évre 6 százalékkal növeli a szoftvermérnökök iránti keresletet.

„A mobilitási terület vezetőszerepéért a gépjárműgyártók high-tech vállalatokkal folytatnak egyre kiélezettebb versenyt” – állítja Andreas Tschiesner, a McKinsey&Company autóipari területének európai vezetője. „A jólképzett munkaerő egyre nagyobb érték lesz: a betöltetlen munkahelyek száma 2016 és 2018 között 43 százalékkal emelkedett az informatikában és kommunikációtechnológiában” – teszi hozzá. Szerinte ahhoz, hogy megőrizzék eredményességüket, az európai autóipar szereplőinek alaposan át kell gondolniuk k+f stratégiájukat. Andreas Tschiesner úgy véli, Kelet-Közép-Európa hozzájárulása kiemelten fontos lehet a munkaerőhiány kezelésében.

A McKinsey legfrissebb tanulmányának az alábbiak a fő megállapításai: 

  • Gépjárműgyártás és k+f fejlettség – Számos nyugat-európai gyártó kezdte már el Kelet-Közép-Európa felé terelni k+f erőforrásait. Mégis, miközben a térségünkben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak csupán 1,9 százaléka dolgozik k+f területen az autóiparban, Németországban ugyanez az arány 13,4 százalék – vagyis régiónkban jelentős tartalékok vannak még. 
  • Fellelhető tehetségek – Kelet-Közép-Európában csupán 10-15 százalékkal kevesebb képzett munkaerő áll rendelkezésre, mint Németországban (6,6 millió vs. 8 millió), a munkaerőpiaci verseny viszont jóval kisebb nálunk, mivel itt kevésbé vannak jelen a globális technológiai és számítástechnikai cégek.
  • Fejlett infrastruktúra – A kelet-közép-európai régió gyorsan elérhető repterekkel, modern autópályákkal és vasutakkal, valamint jólfejlett digitális infrastruktúrával rendelkezik. 
  • Versenyképes bérek – A k+f szektor bérköltségei körülbelül 60 százalékkal alacsonyabbak Kelet-Közép-Európában, mint a kontinens nyugati felén.
  • Állami támogatás – A kelet-közép-európai országok számos módon ösztönzik a technológiai jellegű befektetéseket, beleértve az adókedvezményeket, a beruházási támogatásokat, az egyszerűsített felülvizsgálati folyamatokat vagy a képzéssel kapcsolatos együttműködések támogatását.

„Az európai autógyártók k+f tevékenységének itteni fejlesztéséből ezek a vállalatok és a kelet-közép-európai régió egésze egyaránt profitálni fog” – nyilatkozta Kadocsa András, a McKinsey&Company autóipari területének Kelet-Közép-Európáért felelős vezetője, aki hozzátette: „Az előttünk álló változásokkal Európa gépjárműipara erősebbé és agilisabbá, Kelet-Közép-Európa pedig versenyképesebbé válhat.” A szakember szerint egy, a régió egészére kiterjesztett, széleskörű gépjárműipari ökoszisztéma nagyot lendítene a helyi szakemberképzésen, ráadásul úgy erősítené a térség teljes k+f szektorát, hogy az még vonzóbbá válna az olyan, szintén innovatív szakterületek számára, mint amilyen a gépgyártás, a robotika vagy a repülőgépipar.

Friss tanulmányában a tanácsadó cég Nyugat-Európa autóipari vállalatait és a kelet-közép-európai országokat azonosítja ennek a lehetséges változásnak a fő hajtóerejeként. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a gépjárműgyártóknál vezérigazgatói szinten szülessen döntés a célokról, arról, hogy milyen további lépésekre van szükség k+f területen, a megfelelő kelet-közép-európai helyszín kiválasztásáról, valamint a szükséges beruházások elindításáról. Ezzel egyidőben, a térség országai azzal tudnak elébe menni a változásoknak, ha ösztönzik a regionális klaszterek kialakítását, stratégiai együttműködések megteremtésére bátorítva az üzleti szereplőket felsőoktatási, kereskedelmi, civil és állami intézményekkel.

IoT-fejlesztések támogatása az Endrich Cloud Database szolgáltatásával
Európa egyik vezető elektronikaialkatrész-forgalmazója által fejlesztett online szenzorhálózati infrastruktúra minden komponense a cég által képviselt gyártók alkatrészeiből épül fel.
Ilyen lesz a jövő gyára
Megnyitotta első kelet-európai innovációs bemutatóközpontját a Schneider Electric a plovdivi okosgyárban. A vállalat a régióban több, tevékenységében fontos szerepet betöltő létesítményt működtet, köztük a szigetszentmiklósi CEELogot, ami a közép-kelet-európai térséget kiszolgáló logisztikai központ.
Globális robbanás a távgyógyításban
Az elemzők korábban azt várták, hogy a globális e-egészségügyi piac 2022-re 308 milliárdosra nőhet, melyen belül a távorvoslást 37 milliárd eurós üzleti területként határozták meg.
Megkezdődött a kísérleti erőmű összeszerelése
Az Energiatudományi Kutatóközpont mérnökeinek és kutatóinak a részvételével megkezdődik a világ első erőműméretű fúziós kísérleti berendezésének összeszerelése.
A gyorsuló átalakulás válik majd az új normává
A Cisco nemrégiben két nemzetközi kutatást is végzett, amelyek az informatikai szakemberek és vezetők (CIO-k, CTO-k) által tapasztalt kihívásokat, valamint a nagymértékű digitális átalakuláshoz kapcsolódó technológiai stratégiákat, terveket térképezte fel.