Az autógyártás változó világa
„Akármelyik vevő akármilyen színű autót vehet addig, amíg a választott színe a fekete” – mondta Henry Ford 1909-ben, az autóipari tömeggyártás hajnalán.

 

A legendás mondat még mindig megmosolyogtató, de a tény az, hogy napjaink vásárlói széles választékot igényelnek a testreszabás szabadságával. Ez jelentős következményekkel jár a gyártósorok kialakítására és az azok tervezését megkönnyítő szoftvermegoldásokra. A hatékony vizualizációs rendszerek lehetővé teszik, hogy a munkatársak átfogó képet nyerjenek a gyártási és a logisztikai alkalmazásokról.

Mivel a termékportfóliók nőnek, a hagyományos gyártási folyamatok – és a korlátozott gyártóterület – már egyre kevésbé képesek kezelni azokat. Az autóipari gyártók ezért rugalmas termelési és kapacitásmenedzsmentre támaszkodnak a sokféleség megteremtéséhez és személyre szabott gyártás garantálásához. Az ipar számára az is kihívást jelent, hogy a készletforgás lerövidítésével a lekötött tőkét is minimálisra csökkentsék.

 

Sziámi ikrek: lean gyártás és átlátható ellátási láncok

2013-ban a Fraunhofer Intézet az ipar 4.0 és az okosgyárak témakörében írt esettanulmánya egyre intenzívebb elmozdulást mutatott az autóiparban a lean termelés felé. Ez mára gyakorlatilag be is fejeződött: napjainkban az autóipar világszerte a lean működési filozófiának megfelelően gyártja az autókat. A lean rugalmas megközelítése az egyetlen módja a versenyképesség fenntartásának.

A lean termelés célja a gyártási folyamatok minden területének karcsúsítása, és ezzel párhuzamosan a hatékonyság és a termelékenység növelése. A lean alapvetően arról szól, hogy a gyártást összhangba hozzuk a fogyasztói igényekkel. A cél az, hogy csak azt gyártsuk le, amit az ügyfelek igényelnek, és abban az időpontban, amikor nekik szükségük van a termékre. A termelés hatékonyságának növelése érdekében az anyagkészlet mértékét az abszolút minimumra kell csökkenteni, és a forgókészletet a lehető legnagyobb mértékben le kell faragni. A termelés hatékonyságának növelése érdekében az erőforrásokat úgy kell kezelni, hogy minimalizáljuk a gyártás megkezdése és a késztermék elkészülése között eltelt időt.

Ezzel a gyártási elvvel gyorsan és rugalmasan reagálhatunk az ügyféligényekre, ugyanakkor alacsony tételnagyságokkal és nagy modellválasztékban is képesek leszünk gyártani. Ebben az összefüggésben a lean termelés a just in time (JIT) gyártási elven alapul. A rendszer elsősorban az átlátható ellátási láncra támaszkodik: a beszerzést, a logisztikát és a gyártást szorosan össze kell kötni, hogy a szükséges nyersanyagok megfelelő időben kerüljenek be a gyártási szakaszba.

 

Just in time: keresletalapú összeszerelés és gyártás

A JIT filozófia szerint a terméket az ügyfél igényeinek megfelelően, idő-, anyag- és munkaerő erőforrás veszteség nélkül kell előállítani. Az elv értelmében a kisebb készletek és a lerövidült készletforgás lecsökkentik a lekötött tőkét, az anyagokat és a termékeket pedig nem kell előre nagy mennyiségben biztosítani, mert az összeszerelést és a gyártást rugalmasan, a kereslethez igazodva végzik. Ez lerövidíti az átfutási időt, lecsökkenti a szükséges raktárméretet, és már középtávon csökkenti a raktározási költségeket. A termékek megbízható, gyors előállításához a központilag irányított optimalizálás mértékét csökkentenünk kell a lokális koordináció javára.

 

A sokféle modellvariációval rendelkező termékekhez már gyártási filozófia kell

Az autóipari gyártók előtt olyan kihívások tornyosulnak, mint a termékváltozatok sokfélesége, a kiemelkedő termelékenység és a rugalmas felhasználás. Mivel azonban a modellválaszték gyorsan növekszik, a JIT filozófia erősségei már nem aknázhatók ki teljes mértékben. A just in time gyártás elvének fenntartása még komplexebb termelési rendszereket igényelne. Ezen túlmenően a nagyon magas termékválaszték minden egyes modellhez külön átmeneti tárolóterületet és alkatrészraktárt feltételez, ami hatalmasra duzzasztaná a gyártóteret, és szöges ellentétben áll a JIT a készletek, a tér és az erőforrások minimalizálására vonatkozó elvével. Ezzel el is vesztenénk a JIT koncepció által kínált előnyöket. Az ellentmondás feloldásához továbbfejlesztették a JIT filozófiát, és létrehozták a „gyöngysor-folyamatnak” is nevezett just in sequence (JIS) elvet. 

 

Just in sequence: minden alkatrész a gyártással összeszinkronizált beérkezése

A termékmodellek és -változatok sokféleségével szembesülve a karosszériagyártás az egyedi gyártástól a szekvenciális termelés felé mozdul el. Termelésszinkronizált eljárásként a JIS egy kifinomult just in time koncepciót képvisel. A karosszériagyártásban gyakori, hogy egy gyártóüzem (cél) erőforrásokat vesz igénybe több más gyártósorból (forrásból). Ennek eredményeképpen a forrásoknak szekvenciálisan, egymás után kell összehangolniuk gyártási rendszereiket, hogy a cél a megfelelő alkatrészeket a megfelelő időben, a first in first out (FIFO) elvvel összhangban kapja meg. A gyártásban dolgozó kollégák is részesülnek a JIS elv előnyeiből: az egyes munkamenetekhez szükséges minden alkatrész a megfelelő sorrendben érkezik be, és nincsenek szűk keresztmetszetet okozó területek.

 

A JIT és a JIS működési filozófiák közötti különbség elsősorban a gyártási sorrend specifikációjában rejlik, amely a termelési lánc végétől az eleje felé tolódik

 

A kommunikáció mint sikertényező

Kiemelkedő fontosságú, hogy az ellátási lánc különböző partnerei között jó legyen a kommunikáció és a megadott információnak érvényesnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. Ha ez nem így van, akkor az instabil anyagáramlást eredményezhet, a sikeres gyártás gátja lehet, sőt a legrosszabb esetben a termelés leállását is eredményezheti. Ennek elkerülése érdekében az automatizált rendszerbe az emberi tényezőt is be kell számítani. A gyártási és logisztikai szakértőknek ezenkívül decentralizálniuk kell a döntéshozatalt. Ennek érdekében alapvető a megfelelő információk megfelelő időben történő rendelkezésre állása.

Mi a legjobb módja tehát annak, hogy a felhasználókkal megértessük a folyamat összetettségét? És hogyan könnyítsük meg számukra annak követését? Ezek a kérdések az első számítógép megépítése óta relevánsak, és az ember-gép kommunikáció, valamint más interdiszciplináris tudományok szerves részét képezik. Mivel a gépek és azok mindennapi használata korszerűsödött, a fenti kérdések egy új tudományterület, az ergonómia megszületéséhez vezettek.

 

Ergonomikus adatfeldolgozás

Ergonómiai szempontból az adatfeldolgozáshoz és az információk megjelenítéséhez fontos egy felhasználóorientált kommunikációs interfész biztosítása. Az adatokat a termelési rendszerben kell szűrni és feldolgozni annak érdekében, hogy a felhasználó csak a lényeges és releváns információkat kapja meg. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a felhasználó jobb áttekintést nyer a folyamatról, és az általa hozott döntéseket nem torzítják a felesleges információk. A szűrt információt úgy kell megjeleníteni, hogy a felhasználó könnyedén és egyértelműen értelmezze és elemezze az adatokat. Ezt szem előtt tartva a vizualizáció sokkal gyorsabb áttekintést nyújt a bonyolult kérdésekről, mint egy szövegalapú leírás.

 

A termelés áttekintése zenon szoftverrel

A szekvenciális gyártási folyamat másik fontos szempontja az adatok és információk rendelkezésre állása. Ezeknek mindenkor – és mindenhol – hozzáférhetőnek kell lenniük, hogy a felhasználók gyorsabban tudjanak reagálni a váratlan eseményekre, például a gyártás területén. A webes technológiák és mobil eszközök, például az okostelefonok vagy a tabletek rugalmas hozzáférést biztosítanak a gépekkel végzett kommunikációhoz, és új lehetőségeket biztosítanak az adatkezelésben, megkönnyítve ezáltal a felhasználók számára az összetett kérdések megértését.

Az ipar 4.0 által felvázolt további lehetőség az épületek, felügyeleti rendszerek és az érzékelők a termelési rendszerekkel történő hálózatba kötése egy adatokat és szolgáltatásokat tartalmazó IoT-világ megalkotásához. Ebben a világban a termelési folyamatokkal kapcsolatos valós idejű információk korábban soha nem látott szintet érnek el. Ennek eredményeként az adatmodellezés egyre pontosabban tükrözi vissza az aktuális státuszt, és a gyártási folyamatok átláthatóbbá válnak. A zenon egy olyan rendszer, amely ergonomikus és modern megjelenítést, absztrakt adatfeldolgozást és állandó adatátvitelt, valamint folyamatos adat- és berendezés-hozzáférhetőséget tesz lehetővé.

 

Következtetés

A múltban nagyon kevés figyelmet fordítottak a vizualizáció és az adatfeldolgozás ergonómiai szempontjaira. Az ipari környezetre szánt grafikus interfészek tervezésében jellemzően az egyszerűség volt a jelszó, mivel a folyamatok összetettsége viszonylag korlátozott volt, és a hangsúly a rendszer működési képességére tevődött át. A jövőben azonban a termelési környezet változó jellege és növekvő összetettsége miatt elkerülhetetlen lesz, hogy az ergonómia is a középpontba kerüljön. A versenyképesség fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ügyfelek és azok individualizált termékek iránti igénye legyen a fókuszban. Ez azt is jelenti, hogy a termelési környezet egyre összetettebbé válik. Az ehhez kapcsolódó ergonómiai megfontolások további lépést jelentenek az ipar 4.0 kompatibilis gyártás kiépítéséhez.

 

Főbb jellemzők:
 
• Az autóipari modellek növekvő változatossága és a rendelkezésre álló egyedi funkciók széles skálája komoly kihívást jelent a gyártók számára.
 
• A lean termelés és a hozzá kapcsolódó rugalmas lean folyamatok alkalmazásával a gyártók versenyképesek maradhatnak.
 
• A lean termelés a just in time működési filozófián alapul.
 
• A modellek és verziók sokfélesége azonban korlátok közé szorítja a just in time gyártást.
 
• A minden alkatrész a gyártással összeszinkronizált beérkezésén alapuló just in sequence elv megoldást kínál erre.
 
• Az összes releváns adat rendelkezésre állása és a vizuális megjelenítés ergonómiai módszerei kulcsfontosságúak a just in sequence filozófia sikeres megvalósításában.
 
• A just in sequence megközelítésben a zenon biztosítja a gépjárműgyártás átláthatóságát.
 
• A zenon ergonomikusan jeleníti meg a szükséges adatokat a végberendezéseken.
 

 

Túl magas volt az ólomtartalom
A Continental éveken keresztül a megengedettnél magasabb ólomtartalmú alkatrészekkel értékesítette egyes elektronikai készülékeit. A szabálytalanságra a cég maga derített fényt és június elején önként jelentette az illetékes hatóságnál.
Digitalizáció igény szerint
A hazai cégek is folyamatosan keresik a technológiaváltás lehetőségeit, vagyis hogyan tudnának megfelelni a digitális gyártás kihívásainak - mondta Alcsuti Bálint a Komax Thonauer Kft. értékesítési vezetője.
Hatszáz millió forinttal gyújtotta be tíz startup rakétáit az OXO Labs
Gyárak termelési adatai alapján hatékonyságot javító mobil alkalmazás, hatvan nap alatt felépíthető rezsimentes otthon, készpénzmentes fizetési megoldás, új generációs munkahelyi kommunikációs alkalmazás, e-sport tréner.
HyperWorks 2019 - már elérhető a legfrissebb verzió
Az Altair a HyperWorks 2019 verziójában egyesíti a tervezői, a mérnöki és a gyártással foglalkozó csapatok munkáját, ezáltal felgyorsítva a fejlesztési ciklusokat.
Átszervezésre készül a Thyssenkrupp is
Romló eredménye tükrében tevékenysége átszervezésére és elbocsátásokra készül a német Thyssenkrupp acél- és gépipari konszern.