Aggodalommal vegyes optimizmus az autóiparban
A világ autóipari vezetői a szektor nyereségének növekedését várják a következő években - derül ki a KPMG Global Automotive Executive Survey éves felmérésből, amelyet idén már 22. alkalommal készített el a KPMG.

 

Bár a szakemberek zöme szerint iparág képes kezelni a következő nagy technológiai átalakulást, a megkérdezettek több mint fele aggódik az ellátási láncok és a munkaerőhiány miatt. Fél óra alatt feltölthető villanyautók, légitaxik, online járműrendelés – gyökeresen átalakul a globális autóipar az évtized végére. A 22. KPMG Global Automotive Executive Survey új kutatásában az iparági vezetők következő 5-10 évre vonatkozó várakozásait mérte fel a KPMG. A felmérés 23 ország 1118 autóipari és kapcsolódó iparági felsővezetőt, köztük 372 vezérigazgató megkérdezésével készült.

Növekvő profitra számítanak

A válaszadók alapvetően bizakodók a szektor növekedési kilátásaival kapcsolatban. A kutatásban résztvevők 53 százaléka meg van győződve arról, hogy az iparág nyeresége további növekedés előtt áll, és csak 38 százalékuk aggódik a profitkilátások miatt. A cégvezetők optimizmusa más területekre is kiterjed, így például arra is, hogy az iparág képes lesz kezelni a következő nagy átalakulást. Többségük úgy gondolja, hogy az elektromos járművek piaci részesedése drámaian megnő 2030-ra.

"Megnyugtató látni a széleskörű optimizmust a növekedési kilátások kapcsán az autóiparban. Az autógyártók ritkán szembesültek ilyen nagyságrendű technológiai és üzleti modellváltásokkal az iparág hajnala óta eltelt 130 évben. Légitaxik, előfizetéses autóhasználat, széles körben elérhető elektromos gyorstöltők, az iparágba belépő technológiai cégek – ilyen fejleményekre számíthatunk a következő 10 évben” – jelentette ki Gary Silberg, a KPMG globális autóipari vezetője.

 

Fél óra alatt feltölthető villanyautók, légitaxik, online járműrendelés – gyökeresen átalakul a globális autóipar az évtized végére

 

„A trendeket Európában, így hazánkban is segíti a szabályozás szigorodása” – véli Oletics Zoltán a KPMG magyarországi cégének autóipari szakértője. A flottaszintű kibocsájtás értékelésében idén még kétszeres súllyal lehet figyelembe venni az elektromos autókat, azaz egy EV, két hagyományos robbanómotorral szerelt autó CO2 kibocsájtását negligálta minden gyártó esetében. 2022-től az egy az egyben elszámolást kell alkalmazni, azaz a szigorodó flottaszintű kibocsájtási mutatók (95g/km az évtized végére 59 g/km-ra csökken) teljesítése csak fokozott EV értékesítéssel érhető el”.

Sérülékeny ellátási láncok és munkaerőhiány

A helyzet ugyanakkor nem minden területen ennyire derűs, az optimizmusba némi félelem is vegyül. Az ellátási láncokat érintő gondok miatt – például a félvezetők, az acél, a ritka földfémek és más ritka alapanyagok ára és hozzáférhetősége – a felsővezetők több mint fele aggodalommal tekint a jövőbe. A megkérdezettek 55 százaléka a munkaerőhiányt is aggasztónak tartja, mert a szektor szereplői nemcsak egymással, hanem más iparágakkal is versengenek a tehetséges munkavállalókért. E kockázatok kezelése a következő években valószínűleg sok fejtörést okoz majd a felsővezetőknek.

„Az ellátási láncokat érintő hatások (pl. chiphiány) a hazai autóipari beszállítókat is negatívan érintették. A piacvezető fémipari és technológia beszállítók ügyvezetőit érintő megkérdezésünk alapján a 2020-21-es évben a chiphiány és COVID hatások miatt lassuló járműipari megrendelés állomány 20-30 százalékkal csökkentette a hazai beszállítók bevételeit” – mondja erről a KPMG hazai szakértője.

Előretör az elektromos meghajtás

A KPMG kutatása szerint az iparági vezetők arra számítanak, hogy a következő években az elektromos autók piaci részesedése drasztikusan növekszik – bár a piaci hányad mértékében nincs köztük teljes egyetértés. A villanyautók népszerűsége nagymértékben függ az egyenáramú gyorstöltők elterjedésétől. A felsővezetők 77 százaléka úgy véli:


a felhasználók elvárják, hogy utazás közben gyorsan, 30 perc alatt feltölthessék kocsijukat, ám a ma üzemelő töltőállomások többségénél ez egyelőre több mint 3 órát vesz igénybe.


A megkérdezettek több mint háromnegyede úgy véli, hogy az elektromos kocsik széleskörű elterjedése akár kormányzati támogatás nélkül is megvalósulhat, 91 százalék mégis támogatja ezeket a programokat.

„Az EV-k értékesítési trendje Magyarországon is pozitív, bár a bázis alacsonyabb. Míg az EU-ban 4 év alatt 4,5 szeresére nőtt a hibrid és EV állomány, addig idehaza ez az érték 5,6-szoros változást mutat, ami mintegy 87 ezer regisztrált hibrid/EV járművet jelentett 2020-ban” – mondja Oletics Zoltán.

Az új belépők felemelkedése és a digitalizáció

A tapasztalatok szerint a technológiai és az autóipari szektor egyre közelít egymáshoz, ez pedig új együttműködéseket és új belépők megjelenéséhez vezet. Egyes startupok dollármilliárdokat is képesek összegyűjteni, az iparág vezetői pedig arra számítanak, hogy a piacon megjelennek a technológiai vállalatok is.

A következő években a járművásárlás terén is alapvető változásokra lehet készülni – a megkérdezett felsővezetők 78 százaléka úgy látja, hogy 2030-ra már az online értékesítés dominál majd. Ezzel párhuzamosan csökken a kereskedők jelentősége, a megkérdezett zöme szerint 2030-ban az autók több mint 40 százalékát már közvetlenül a gyártók értékesítik majd.

Az online kereskedelem térhódításával az iparági vezetők arra is számítanak, hogy a gyártók egyre inkább pénzzé teszik az általuk felhalmozott adattömeget. A válaszadók 43 százaléka azt jósolja, hogy a gyártók eladják majd az adatokat, például a biztosítótársaságoknak.

 

Negyedannyiba kerül elektromos autóval közlekedni
 
Öt év alatt megnégyszereződik a tisztán elektromos autók száma a Jövő Mobilitása Szövetség szerint: az előrejelzés szerint 2022 végén már 30 ezer, három éve múlva 75 ezer, 2026 végén pedig 125 ezer elektromos autó közlekedik majd a magyar utakon. A szövetség szakértői szerint az elektromos közlekedési eszközök – főként autók – használatának legfőbb gátja a magas a vételár, a töltőpontok szűkössége és az alacsonyabb hatótáv volt 2020-ban.
 
Mivel a felmérések szerint az emberek 52 százaléka még hagyományos autóval közlekedik, s csak 48 százalékuk elektromos eszközökkel, kerékpárral, közösségi közlekedéssel, vagy gyalog, Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke a következő év fontos feladatának tartja a mikromobilitás részarányának további növelését a városi közlekedésben, az elektromos eszközök hatótávjával kapcsolatos félelmek és tévhitek eloszlatását, valamint a közösségi közlekedés népszerűsítését a fiatalok körében.
 
A fenntartható közlekedés fejlesztésében érdekelt 41 vállalat iparági képviseletének, a Jövő Mobilitása Szövetségnek célja az is, hogy 2022-ben az elektromos autóvezetés a járművezetői oktatás részévé váljon, országosan mindenütt elérhetők legyenek az elektromos járműtöltők és széles körben elterjedjenek a közösségi közlekedést támogató "last mile" megoldások, vagyis az elérendő úticél utolsó szakaszában is legyen a fenntartható közlekedést segítő eszköz. Például az autó csomagtartójában legyen egy roller és azzal tegye meg a csomagszállító az utolsó szakaszát az útnak. Ezen felül javaslatot fognak tenni az otthontöltés elszámolhatóságának a megoldására és a társasházi töltőtelepítés egyszerűsítésére.
 
Nem kell birtokolni, elég a kölcsonzés is
 
Pukler Gábor elmondta azt is, hogy a 4-5 éve elsőként nagy számban üzembe helyezett elektromos autók most kezdenek megjelenni a használtautó piacon, ami szintén sokkal elérhetőbbé teszi ezeket a gépkocsikat, amelyek árait az akkumulátor hatótávolsága határozza meg elsősorban, nem a gyártási év, vagy a megtett kilóméterek. Hozzátette, Magyarországon egy autóval átlagosan 70-80 kilométert tesznek meg, így a városi közlekedésben ma már az elektromos autó a legversenyképesebb megoldás.
 
A szövetség számítása szerint 100 kilométert feleannyi összegből lehet megtenni elektromos autóval, mint dízel- vagy benzines meghajtású kocsival. Ez a különbség tovább növelhető, ha valaki otthon tölti az elektromos autóját, mert akkor negyedakkora összegből is utazhat: otthoni töltés esetén, kilowattonként 40 forinttal számolva, 100 kilométer megtétele 680 forintba kerül, miközben egy benzines autó esetében ez körülbelül 2800 forint.
 
Elmondta, mindent figyelembe véve, egy középkategóriájú elektromos autó teljes élettartamra vetített költsége alacsonyabb a fosszilis autókénál: az elektromos autók vásárlását pályázati források támogatják, jóval kisebbek a szervíz- és fenntartási költségei, adókedvezményt, parkolási kedvezményt vehet igénybe a tulajdonosa. A szövetség tájékoztatása szerint már a vidéki városokban is vannak dugók, éppen ezért fontos lenne vonzóvá tenni a közösségi közlekedést a városlakók számára zöld buszokkal, kiegészítő közlekedési eszközökkel.
 
Pukler Gábor arról is beszélt, hogy a fejlett világban már elfogadott része a kultúrának, hogy nem kell feltétlenül birtokolni egy autót, hanem bérlik őket. Közölte, Budapesten is fokozatosan javul a helyzet, autóból, robogóból, rollerből is egyre több érhető el. Kifejtette, az eszközök bérelhetősége miatt évente legalább 400 millióval kevesebb kilométert autóznak Európában: a közösségi autózás elterjedése azért is fontos, mert egy megosztott gépjármű 7-10 saját gépkocsit is képes kiváltani. Ezzel a fenntartható megoldással szerinte a kontinens ambiciózus klímacéljai megvalósításának irányába is nagy lépést tesz: egyetlen közösségi autó éves szinten több mint 12 tonnával képes csökkenteni az európai szén-dioxid kibocsátást.

 

Egy szünetmentes sikertörténet - A UPS-technológia evolúciója
Hogyan biztosítsuk a folyamatos áramellátást igénylő elektronikus eszközeink biztonságát? Erre a kérdésre már több mint fél évszázada létezik válasz: a szünetmentes tápegységek a kezdeti modellek óta számottevő fejlődésen mentek keresztül.
Az energiaválság a kriptovaluta-bányászokat is elérte
A növekvő rezsiköltségek miatt még nagyobb lendülettel szabadulnának a bányászok a videokártyáiktól, ami a használtpiac további erősödését eredményezi, a magyarok pedig most kezdenek rájönni, mennyit is számít az energiatakarékosság.
Ügyfélelégedettség automatikus, nagy megbízhatóságú elemzése
A contact centerek összes kommunikációs csatornáját egyidejűleg lefedő, mesterséges intelligenciára épülő magyar innováció támogatja a jövőben az ügyfélszolgálatok munkáját.
Űreszközökhöz fejlesztenek hőpajzsot a Debreceni Egyetemen
A szakemberek űreszközök hőszigeteléséhez fejlesztenek ki és gyártanak speciális polimer aerogéleket a novemberben induló 3 millió eurós összköltségvetésű programban.
Új, nagy nevű szimulációs szolgáltató a magyar piacon
A SIMTEC, mint az ANSYS Kelet-európai Elite Certified Channel Partnere, 2001 óta kínálja a legszélesebb és legintegráltabb szimulációs szoftver és szolgáltatás portfóliót a régióban.