A jövő erőműveit már a munkahelyeken telepíthetik
A legelőrelátóbb vállalatok képesek szabályozni energiaellátásukat, és az energiabiztonságra a leggyorsabban növekvő üzleti kockázatként tekintenek.

 

A Centrica Business Solutions (CBS) Az elosztott energia jövőbeli trendjei: Fenntarthatósággal az üzleti növekedésért című tanulmánya a vállalatok környezetgazdálkodásának egyre fontosabb szerepére mutat rá. A friss kutatásból kiderül, hogy a vállalatok életében folyamatosan növekvő szerepet játszik a környezeti és társadalmi felelősségvállalás, hiszen egyre többet foglalkoznak az energiahatékonyság témakörével a hosszú távon fenntartható és versenyképes működés érdekében. A kutatásban megkérdezett vezetők jelenleg a pénzügyi körültekintés és a hatékonyság után a harmadik legfontosabb szervezeti prioritásként tekintenek a környezettudatos működésre. Ez a két évvel ezelőtti kutatáshoz képest három hellyel magasabb pozíciót jelent a prioritási listájukon.

A közel 2500 vállalat részvételével készült nemzetközi felmérés nyolc jellemzőt azonosít a fenntartható vállalatok körében, az új tehetségek kinevelésétől kezdve a környezetvédelemért tett intézkedésekig. Ezek alapján 8-ból csak 1 vállalkozás érdemli ki a „fenntartható vállalat” címet – az, amelyik megfelelő egyensúlyban tudja tartani a gazdasági és környezetvédelmi teljesítményét.

A legelőrelátóbb vállalatok képesek szabályozni energiaellátásukat, és az energiabiztonságra a leggyorsabban növekvő üzleti kockázatként tekintenek – több mint egyharmaduk (32%) úgy látja, hogy az energiabiztonság a hosszú távú sikereiket is jelentős mértékben fenyegetheti. A tanulmány kiemeli, hogy 10-ből 7 vállalat felismeri a rugalmasabb energiatermelési és felhasználási módok szükségességét. Azok közül, amelyek már most a telephelyükön termelik az energiát, 5-ből 4 (81%) tervezi a maga által termelt energia mennyiségének növelését az elkövetkező öt évben. Ezek lesznek lényegében a „jövő erőművei”.

A nyereségesség a fenntarthatóság egy további mozgatórugója: 5-ből 1 (18%) vezető értékesíthető eszköznek tekinti az energiát, ami bevételi forrásként és versenyelőnyként használható az intelligens technológia felhasználásával (például fogyasztásszabályozásként).

„Ez az új kutatás igazolja, hogy az európai vállalatok továbbra is energiaszükségleteik szabályozásán dolgoznak,” – mondta el Yaniv Vardi, a Centrica regionális igazgatója. „A vállalatok javítani szeretnének energiafelhasználásuk hatékonyságán, és arra a következtetésre jutnak, hogy az elosztott energiába, helyi termelésbe és energiahatékonyságba történő befektetések megfizethetőbbek, valamint magasabb működési hatékonyságot eredményeznek. Az energiafüggőség csökkentésével a környezetvédelmi előnyökön át a hálózati szolgáltatásokból származó további bevételekig, a terhelés kezelésének rugalmasságáig vagy akár az energiahálózat felé történő visszaértékesítéséig a vállalatok számára minden eddiginél több lehetőség áll rendelkezésre az elosztott energia kihasználására.”

7 ezer milliárdot hozhat a mesterséges intelligencia
Elkészült a Kormány Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiája, amely a MI térhódításával jelentkező technikai és a humán-tudomány területére tartozó kérdésekre keres választ.
Megjelent az Eplan Platform legújabb verziója
Február közepétől elérhető az Eplan Platform legújabb, 2.9-es verziója számos új funkciókkal, melyek az alkalmazók munkáját még hatékonyabban támogatják.
Gyártás egyre okosabban
Mind többet költenek a gyártó vállalatok működésük digitális átalakítására – már közel 70 százalékuknál fut valamilyen okosgyár-kezdeményezés, az iparág európai szereplői pedig élenjárnak a mesterséges intelligencia alkalmazásában, tárta fel a Capgemini.
Épül a világ legnagyobb cobotközpontja
32 ezer négyzetméteren épül az a robotikai központ, amely a Mobile Industrial Robots és az Universal Robots 36 millió dolláros befektetésének eredményeként a jövőben a cobotok fejlesztésének és gyártásának központja lesz.
Nem segíti a műszaki szakképzést az új Nemzeti alaptanterv
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség megítélése szerint az új Nemzeti Alaptanterv ezúttal is figyelmen kívül hagyta a szakmai szervezetek és a gazdasági szereplők véleményét és továbbra sem hagy elegendő időt és teret a gyakorlati kompetenciák, készségek és képességek fejlesztésére.