A gyors siker kétséges
Az IVSZ Digitális munkaerőpiac 2017 címmel szakmai konferenciát rendezett április 10-én Budapesten, ahol kormányzati döntéshozók és az üzleti szektor képviselői vitatták meg a digitalizálódó munka világának kihívásait.

 

A digitális forradalom, amely évtizedek óta zajlik, jelentős változást eredményezett a világban. Felgyorsította az üzleti folyamatokat, a tudományos és a társadalmi életet is. A dolgok internetre kerülése megváltoztatta a körülöttünk lévő világ működését, az infrastruktúrától kezdve az iparon át az egészségügyig mindent átformál. A jövő biznisze az emberiség és a technológia kapcsolatán alapul, ami az adatok intelligens feldolgozásával veszi kezdetét. Az európai innovációs stratégiák már húsz éve napirenden vannak, igazolja ezt a 1995-ös Green Papertől a Lisszaboni Agendán át a 2020-as Horizon programig számos stratégia.

A munkahelyi innovációkba történő beruházások jelentős országdifferenciákat mutatnak Európa-szerte. Míg a vezető országok innovatív munkaszervezettel rendelkeznek, addig a lemaradók – mint Magyarország is – még a taylori munkaszerveződést mutatják, pedig az innovációkba történő befektetés jelentős teljesítménynövelő hatással van makro- és vállalati szinten is.

Megoldást kell találni a hazai digitális munkaerőhiányra

A gazdaság fejlődéséhez szükséges irányvonalat már a konferencia megnyitóján meghatározták, Széchenyi után szabadon: digitálisan kiművelt emberek sokaságára van szükség ahhoz, hogy a nemzet gazdasági ereje növelhető legyen. Ennek első megvalósítási pontja nem az alapvető oktatási rendszer megváltoztatásában van, hanem abban a cselekvési programban, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium a magyar munkaerő digitális fejlesztéséért dolgozott ki, hogy az alapkompetenciák elsajátítása, a felhasználói ismeretek bővítése és az informatikusképzés megújítása létrejöhessen.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, miután bejelentette a cselekvési tervet, összefoglalta azokat a kihívásokat, amivel pillanatnyilag nézünk szembe. Az alap felhasználói tudáson túl fontos a magasan képzett digitális szakemberek, informatikusok, mérnökök képzése is, hiszen az ismert statisztikai adatok szerint minimum 20 ezer, de Cseresnyés szerint inkább 30 ezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, ami az ipar 4.0 programot is lassítja. Emellett a hozzáadott értékkel bíró termelés tekintetében is fontos a digitális készségek, tudás fejlesztése. Ennek ellenére Cseresnyés szerint időben kapcsolt a kormány, de

 


az igazi sikert az jelentené, ha itthon tudnák kiképezni a megfelelő mennyiségű és tudású informatikust, és meg is tudnák őket tartani.


 

Mert bár magasan a legjobban keresők közé tartoznak, külföldön sokkal nagyobb gazdasági gyarapodásra számíthatnak. Ma már, amikor adatalapú infokommunikációs folyamatokból ered a gazdaság, amikor ez irányítja a gyártási, termelési és kereskedelmi folyamatokat, nem probléma, ha valaki „keveri a Hamletet a Machbettel, de azt rögtön tudja, hogy C++ vagy Jawa nyelven írták a programot”.

Ami digitalizálható, azt digitalizálják

Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos előadásában elmondta, miközben létezik egy egységes piac az Európai Unióban, a digitalizációban, a digitális készségek szintjében töredezettség tapasztalható a nemzetek és a régiók között, ezért az EU két programot is meghirdetett.

Egyrészt a digitális egységes piac stratégiáját, ami magában foglalja a fogyasztóvédelmi előírásokat, az online kereskedelemmel és a szerzői jogokkal kapcsolatos harmonizációt, másrészt azt az európai készségstratégiát, ami az új kor igényeinek eleget tevő kompetenciák azonosítását támogatja, amelyek meghatározzák a jövő oktatás- és munkaerő-politikáját.

A magyar közoktatásból a digitális kompetenciák fejlesztési lehetőségei súlyosan elmaradottak, ez az oka annak, hogy évek óta gyengén teljesítünk a PISA-felmérésen, ahol a digitális írástudás szekcióban veszítjük rendre a legtöbb pontot. Annak ellenére, hogy a gyerekek jó része okostelefonok és laptopok között nő fel, a mai 15 évesek több mint fele gyakorlatilag digitális analfabéta.

 

 
Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos: A digitális kompetenciák fejlesztése jó hatással van a vállalkozói kultúrára, nem csak informatikusok szintjén, hiszen a gazdasági élet minden szegmensét átjárja a digitalizáció, így az alacsonyabb képzettséggel rendelkezőknek is szükségük van digitális készségekre. Az európai élet mára a digitális és online szolgáltatásokra, tartalmakra épül, így a lemaradók hátrányt szenvednek minden szempontból.
 
A felzárkóztatás mellett nagyon fontos lenne a képzés és a továbbképzés is. Középfokon nem találni ma már olyan munkahelyet, ahol ne lenne szükség digitális képességekre. Persze ez nem azt jelenti, hogy informatikából kiválóak vagyunk, hanem, hogy meg tudunk formázni egy dokumentumot, képesek vagyunk információkat gyűjteni a neten, el tudunk indítani és le tudunk kapcsolni digitális interfésszel ellátott eszközöket, képesek vagyunk menetjegyet vásárolni a neten, tehát meg tudjuk oldani mindennapi problémáinkat digitálisan.

 

A DESI (Digital Economy and Society Index) digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatói szerint a sereghajtók között van Magyarország, 21. az európai uniós tagországok között a digitális gazdasági és társadalmi fejlettségben. A mutató öt tényező szerint összesíti a vonatkozó mérőszámokat: az összekapcsoltság, a humán tőke, az internethasználat, a digitális technológiák integráltsága és a digitális közszolgáltatások alapján. Az IVSZ a Századvéggel közösen készített egy felmérést, amelynek a részeredményei alapján Deutsch Tamás beszédében elmondta: „Digitális nemzetgazdaság tekintetében az EU élvonalában van Magyarország, közvetlenül Nagy-Britannia és a skandináv országok után.”

Az IVSZ vonatkozó felmérése azt mutatja, hogy a bruttó hozzáadott érték (GVA) előállítása tekintetében Magyarország mind a szűken értelmezett IKT-szektor GVA-ból való részesedését, mind pedig az ágazatban foglalkoztatottak arányát tekintve az unió élmezőnyébe tartozik. Jók az infrastrukturális adottságaink, viszont az oktatás, IKT-szakemberekkel való ellátottság, a digitáliseszköz-használat és a termelékenység tekintetében a sereghajtók közé tartozunk Európában.

A digitális transzformáció, ami a teljes gazdaságot befolyásolja, esélyt teremt a gazdaság fellendülésének, köszönhetően a létrehozott innovációs tudásbázisnak. Ennek érdekében hozták létre a digitális fejlesztéseket keretbe foglaló Magyarország Digitális Jólét Programját, aminek filozófiája Deutsch szerint, hogy: „Mindenkinek esélye legyen elsajátítani a digitális kompetenciákat a mikro- és kisvállalkozásoktól kezdve a jelenleg szuboptimális digitális kompetenciával rendelkező magyar lakosságig.”

Digitális transzformáció a gyártás és az ipari termelés területén

A legérdekesebb beszélgetés a konferencia során a Digitális transzformáció a gyártás és ipari termelés területén című szekcióban hangzott el. A PwC Magyarország képviseletében Kerekes Antal és Bencze Róbert mutatták be azt a legutóbbi digitális intelligencia felmérésüket, amit a PwC már 10 éve, minden évben elkészít. Ennek a leggyötrőbb pontja, hogy 2015 óta évről évre csökken a hazai vállalatok – saját bevallásán alapuló – digitális IQ-ja.

Ez százalékosan a következőt jelenti: míg 2015-ben a felmérésben részt vevő vállalatok 66 százaléka digitálisan fejlettnek mondta magát, idén ezt már csak 52 százalék állította, holott a hazai vállalkozók, iparosok döntő többsége (78 százalék) úgy véli, hogy a digitális technológia az elkövetkezendő öt évben felforgatja a termelésüket és működésük körülményeit.

Kerekes Antal elmondta, hogy: „A digitális intelligencia csökkenése nem azt jelenti, hogy butábbak lettek a hazai vállalatok, hanem, hogy a technológiai lehetőségek exponenciálisan növekednek, amelyektől a szervezetek elmaradnak. Tömegével vannak digitális megoldások, de a vállalatok nem ismerik ezeket, illetve nem tudják kihasználni azokat az alapozó technológiák hiánya miatt.”

A szekcióbeszélgetés egyik fontos kérdését a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) képviselője vetette fel: Miként lehet az idősödő iparosnemzedéket megfertőzni a digitális technológiák, infokommunikációs eszközök használatával? Az ipari digitalizáció megvalósulásához számos tényezőre van szükség. Egyrészt informálni kell a lehetőségekről a vállalatok, szervezetek vezetőit, kiemelten kell kezelni azt a tényt, hogy a digitálisan intelligens szervezetek pénzügyileg rendre jobban teljesítenek. A vállalatok vezetőinek el kell gondolkodniuk egy új típusú felső vezetői pozíció, a chief digital officer (CDO) kialakításán. A CDO kezeli a vállalatok digitális vagyonát, aki érti a cég stratégiáját, és behatóan ismeri a digitális és adatvagyon-felhasználási technológiákat.

Helyettünk is döntenek
A mesterséges intelligencia (AI) a technológiai forradalom küszöbén áll, az AI elterjedése pedig alapvetően változtatja meg a társadalmunkat - áll az IDC piackutató intézet legfrissebb előrejelzésében.
Robotrendszerek a gyógyászatban
Napjainkban a gyógyászatban alkalmazott robotrendszereket az orvosok műtétek közbeni támogatására, a diagnosztikában vagy terápiás célokra használják, elsősorban a tartósan nagyfokú pontosságuk, rugalmasságuk és a megbízhatóságuk miatt.
Átalakuló toborzási stratégiák
Napjainkban a rohamosan változó munkaerőpiac sok tekintetben korábban nem tapasztalt kihívás elé állítja a munkavállalót és munkáltató egyaránt. A munkavállalók alapvetően vágynak arra az érzésre, hogy munkájuk valamilyen célt szolgál, ám ezt az érzést sok vállalat nem képes biztosítani számukra.
Digitális karmesterek és megafelhők
Évszázadok óta élünk és dolgozunk együtt a gépekkel, ám ezek a kapcsolatok 2018-ban teljesen új szakaszba lépnek: a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság, és a dolgok internete minden korábbinál nagyobb mértékben szövik majd át mindennapjainkat.
A legjobban várt technológiai újítás
A múltban szinte észre se vettük a gyógyszeripar jelentős fejlesztéseit, egy felmérés szerint a jövőben mégis ettől a területtől várjuk a legmeghatározóbb innovációkat.