A gazdasági bűnözés állandó veszélyt jelent
A PwC tanácsadó cég felmérésében a válaszadók 100 százalékos növekedést tapasztaltak a gazdasági bűnözéssel és a visszaélésekkel kapcsolatban – azaz minden második hazai válaszadó cégénél történt ilyen jellegű bűncselekmény az elmúlt 24 hónapban.

 

Ez az eredmény azonban félrevezető: valószínűleg nem a tényleges visszaélések száma nőtt ilyen mértékben, hanem az azokkal kapcsolatos tudatosság javult. A PwC munkatársai elemzésükben 123 országból 7 228 szervezetet, köztük 71 vezető magyarországi céget vontak be. Globálisan a szervezetek 49%-a ismerte fel, hogy visszaélés, illetve gazdasági bűncselekmény áldozatává vált, Magyarországon ez az arány még magasabb, 51%. A magyarországi felmérés válaszadói továbbra is a hűtlen kezelést (42%) jelölték meg a leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekményként. Ezt követik a fogyasztók által elkövetett visszaélések (39%), a kiberbűnözés (31%) és az üzleti szabályszegés (28%).

Az eredmények azt mutatják, hogy számos vállalat belső, illetve külső okok miatt nincs kellően felkészülve a visszaélések kezelésére. Ezért fontos, hogy egy szervezet minden szintjén tisztában legyenek azzal, hogy mi a visszaélés hatásmechanizmusa, illetve milyen intézkedéseket lehet és kell tenni megakadályozásuk érdekében. A PwC szakértői szerint elérkezett az idő arra, hogy a szervezetek a visszaéléseket egy új, holisztikusabb szemlélettel kezeljék, felismerve, hogy azok nem puszta kellemetlenséget, a vállalkozás „járulékos költségeit” jelentik, hanem egy valódi árnyék-iparágat képeznek.

"Vakfolt": mi az, amit nem látunk?

„Jelentős azon magyarországi válaszadók aránya, akik nem biztosak benne, hogy az elmúlt 24 hónap során kértek-e vállalatuktól kenőpénzt (44%), illetve a szervezet került-e hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben (58%), ami komoly aggodalomra, illetve gyanúra ad okot. A fentiek jól illusztrálják a korrupció rejtett jellegét – ezért tekintjük a korrupciót egy valódi vakfoltnak Magyarországon” – mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa.

Az egyik legnagyobb kockázati tényezőt az üzletfelek jelentik. A felmérés alapján a vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket Magyarországon többnyire külső felek követik el (58%), ami szembetűnő változás a korábbi felmérésünkhöz képest (33%). Azokban az esetekben, amelyekben a visszaélést külső fél követte el, a „külső felek” csoportjának jelentős hányadát valójában „hamis barátok” (frenemies), vagyis harmadik felek – megbízottak, szállítók – és ügyfelek alkotják. A 2016-ban készült kutatás óta a kiberbűnözés „felnőttkorba” lépett és jelentősen nőtt – ez a harmadik leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekmény. A válaszadók 31%-a tapasztalt valamilyen kiberbűnözéssel kapcsolatos visszaélést, így Magyarország ebben a tekintetben elérte a globális szintet és ezen a területen mérték az eddig legnagyobb mértékű növekedést.

Számos fajtája közül Magyarországon leggyakrabban a kártevő szoftverek (44%) és az adathalászat (37%) fordul elő. A magyar vállalkozások egyre inkább tisztában vannak ezzel a fenyegetéssel, amit az is mutat, hogy egyre többen készítenek a kibertámadásokra vonatkozóan incidenskezelési tervet. A 2016-os felmérésben mért 42%-kal szemben idén a megkérdezettek 72%-a nyilatkozta, hogy saját cége rendelkezik incidenskezelési tervvel a kibertámadások elhárítására, 10%-uk azonban nem rendelkezik ilyen tervvel, és még csak nem is fontolgatja annak elkészítését.

„A vezérigazgatókra egyre inkább a vállalatok megtestesítőiként tekintenek, akiktől azt várják el, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a vállalati kultúra és működés minden vonatkozását. Etikai vagy megfelelési gondok esetén pedig – a közvélemény és egyre inkább a hatóságok is – az üzleti vezetőket tartják személyesen felelősnek” – tette hozzá Polacsek Csaba. Erre utal az is, hogy a magyarországi válaszadók 17%-a szerint elsődlegesen a vezérigazgatók felelősek a vállalat formális üzleti etikai és megfelelési programjáért. A gazdasági visszaélések 21%-ára azonban még mindig olyan módon derül fény Magyarországon, amelyre a vállalat vezetésének nincsen befolyása.

A visszaélések továbbra is jelentős költségeket okoznak: a felmérésben részt vevő gazdasági bűncselekményeket elszenvedő vállalatok 45%-a több mint 100 ezer amerikai dollárt (25 millió forint felett) veszített Magyarországon. Ugyanakkor a visszaélésekkel szembeni védekezésben innovatív és fejlett technológiák gazdag tárháza áll a cégek rendelkezésére, amelyek lehetővé teszik az emberi viselkedés felügyeletét, elemzését, az abból való tanulást, valamint annak előrejelzését.

Áprilisban ismét országos CAD és CAM verseny diákok részére!
Az Enterprise Group PLM üzletág filozófiájának szerves része, valamint szakértő csapatának kiemelt célja a gépészeti tanulmányokat folytató diákok felé irányuló tehetséggondozás. Ennek a tevékenységnek keretében az Enterprise Group közép- és felsőoktatási intézményekkel alakít ki együttműködési rendszereket, melyek magukba foglalják a diákok számára szervezett egyedi képzéseket, előadásokat és szakmai gyakorlati lehetőséget.
Ne csak a kibertámadásoktól védjük adatainkat!
Az adatközpont fizikai környezetének állapota kritikus fontosságú
Prediktív karbantartási könyvtár az állásidő csökkentéséhez
A mesterséges intelligencián alapuló megoldások az egyedi berendezések vezérlőjén keresztül gyűjtik össze, elemzik és használják fel az adatokat, hogy meghosszabbítsák a berendezés élettartamát, és a leállások megelőzése érdekében észleljék a hibákat.
Új AEC-Q200 minősítésű SMD tuning fork (hangvilla): CM315H
A CM315H 32.768 kHz-es SMD tuning fork bemutatásával a Citizen Finedevice a CM315-ös hangvillacsaládját az AEC-Q200 automotív szabványnak megfelelő termékkel bővítette.
Mesterséges intelligencia: 4 ezer MI szakértő 2021-re
A Bosch Csoport Stuttgarti központjában Volkmar Denner, a Robert Bosch GmbH igazgatótanácsának elnöke ismertette a következő évek legfontosabb fejlesztési irányait.