A digitális gazdaság hamarosan az ország legnagyobb munkaadója lesz
A magyar munkaerőpiacon minden ötödik ember a digitális gazdaságnak köszönheti a kenyérkeresetét, a digitalizáció az elmúlt évben félmilliónál is több munkahelyet hozott létre, és a magyar nemzetgazdaság digitalizációja jóval előbbre tart, mint gondolnánk.

 

Válságállóvá teszi a magyar nemzetgazdaságot a digitális átalakulás: az IVSZ és a Microsoft közös kutatása szerint 2023-ra a magyar gazdaság negyedét adja a digitális gazdaság. A kutatás legnagyobb tanulsága szerint a digitális átalakulás minden korábbinál hatékonyabb eszközt ad a kormányok – így a magyar kormány – kezébe is ahhoz, hogy a gazdaság növekedését támogassák és a nemzetgazdaságot válságállóbbá, a kedvezőtlen világgazdasági fordulatokkal szemben immunisabbá tegyék.

A kutatás megállapításai szerint éves szinten 4ezer milliárd forinttal növelné a magyar GDP-t, ha a növekedés technológia-vezérelt lenne és a digitalizáció mindenhol megtörténne. Ehhez rendszer szintű digitális fejlesztésekre van szükség. Az új kutatást az tette szükségessé, hogy valóban mérhetővé váljon a digitalizáció gazdasági hajtóereje. Az IVSZ – a Microsoft támogatásával – szakmai szövetségként biztosítja az elérhető legjobb módszertant és adatokat a piac és a döntéshozók számára.

 


A magyar gazdaság digitalizációja előrébb tart, mint gondolnánk! Ötből négy adat tekintetében az uniós színvonalon vagy a fölött teljesít a magyar IKT-szektor, amely csupán egy részét teszi ki a magyar digitális gazdaságnak.


 

Amennyiben a magyar kormány technológia-vezérelt növekedési stratégiát valósít meg, vagyis rendszerszintű digitális fejlesztéseket hajt végre, a magyar infokommunikációs szektor közel 8 (!) százalékponttal nagyobb mértékben lenne képes hozzájárulni a magyar gazdaság növekedéséhez, mint az organikus, követő stratégia esetén.

A digitális átalakulás következtében a pénzügyi szektortól a mezőgazdaságig minden iparágba beférkőztek a digitális megoldások, egyre gyakoribb, hogy a hagyományos iparágakban is digitális fejlesztésekre építenek új üzleti stratégiát. A digitális megoldások minden területen a gazdaság motorjává válnak.

E jelenség valódi gazdasági súlyának mérésére a hagyományos statisztikai módszerek elégtelenek, ezért az IVSZ, az infokommunikációs iparág szakmai szervezete, öt évvel ezelőtt egy újszerű, makrogazdasági szemléletű kutatásba fogott, amely a digitális gazdaság súlyát hivatott megállapítani a teljes nemzetgazdaságon belül. Most második alkalommal, készült el a kutatás, a digitalizáció eddigi tapasztalatainak felhasználásával és a Microsoft Magyarország támogatásával.

A digitalizáció a gazdaság motorja

A digitális gazdaság része természetesen minden infokommunikációs vállalkozás, ám részét képezik olyan vállalkozások is, amelyek profilja nem az infokommunikáció, hanem építenek a technológia nyújtotta megoldásokra. Például: az okostelefonokon elérhető taxisok, a szenzorok adataira építő precíziós mezőgazdasággal foglalkozó cégek, vagy éppen a teljesen automatizált autógyárak valamilyen részben mind-mind részei a digitális gazdaságnak.

Az infokommunikációs szektor munkahelyteremtő képessége folyamatosan nő: 5 év alatt mintegy 7 százalékkal emelkedett a nemzetgazdaság egészében azoknak a száma, akik az IKT szektor bővülésének köszönhetően dolgoznak. 2018-ban az IKT-szektor már közel 200 ezer embernek biztosított munkát Magyarországon, ami a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak közel 4,5 százalékát tette ki. A kutatás adatai szerint a teljes digitális gazdaság ma már a hazai foglalkoztatottak legalább 20 százalékának biztosít munkalehetőséget.

 


A digitalizáció csak az elmúlt években átlagosan 550–660 ezer új álláshely létrejöttéhez vagy meglévő álláshely megtartásához járult hozzá Magyarországon. Vagyis nincs még egy olyan munkahelyteremtő és munkahelymegtartó erő a magyar gazdaságban, mint a digitalizáció.


 

Az IKT-feldolgozóipar az autóipar után a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőrének tekinthető: a teljes árukivitel 7,9 százalékát adta 2018-ban, ami hasonló teljesítmény, mint a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar együttvéve! Ami a beruházásokat illeti: a digitális gazdaság a nemzetgazdasági beruházások mintegy 3,5 százalékát adta, és az 5G hálózat várható kiépülésével a 2021-ig további érdemi emelkedés várható.

„A digitális gazdaságért dolgozó szakmai szövetségként fontosnak tartjuk, hogy a gazdasági folyamatokat a lehető legprecízebben mérjük, hiszen ebben az esetben tudjuk a hazai digitalizáció ügyét előmozdítani. Ezért is fejlesztettünk ki elsőként egy olyan módszertant, amely a korábbi, jellemzően statisztikai mérésekkel szemben hitelesebb számot ad a digitális gazdaság méretéről és jelentőségéről. Az eredmények rámutatnak a digitális kompetenciák fejlesztésének fontosságára, amely a munkavállalók és a vállalkozások versenyképességének is kulcsa egyben” – kommentálta a kutatást Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.

„A Magyarország számára kiemelten fontos szektorok mindegyikében intenzív digitalizáció zajlik a világban, ezért tartottuk fontosnak, hogy valódi képet kapjunk a digitalizáció gazdasági hatásairól. Az eredmények alapján immár tények birtokában állíthatjuk, hogy az intenzív technológiai fejlesztésekkel, valamint digitális tudás fejlesztésével a jelen- és a jövő munkavállalóinak körében szintugrásra lesz képes a magyar gazdaság. A Microsoft vezető technológiai szolgáltatóként mindenkinek a partnere ebben” – mondta Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője.

Űrtechnológiai központ épül Martonvásáron
A Remred Kft. 10 milliárd forintos befektetésből felépülő technológiai központja komplett kisműholdak és az azokat működtető rendszerek gyártását, összeszerelését, integrációját és tesztelését végzik majd.
Egy megfogó, amely többre képes, mint gondolná
Az új PGL-plus-P egy rugalmas és robusztus megfogó, amelyet mindenekelőtt a megnövelt biztonsági szint emel a versenytársak fölé. A pneumatikus megfogó az első a világon, amelynek a biztonságos szorítóerő-fenntartó rendszere is tanúsított.
Így lehet sikeres a digitális átállás az iparvállalatoknál
Az ipari vállalkozások 94 százaléka szerint a digitális átalakulás nagy hatással lesz a működésükre a következő 2-3 évben, ugyanakkor 55 százalékuk még mindig csak részben felkészült a hatékony digitalizációra.
Új kiberbiztonsági megoldás ipari infrastruktúrák védelmére
Az ABB Ability Cyber Security Workplace (CSWP) megoldása úgy fokozza a kritikus ipari infrastruktúra védelmét, hogy az ABB-től és a harmadik féltől származó biztonsági megoldásokat egyetlen egyszerű, átfogó digitális platformba vonja össze.
Az átláthatatlan vállalati informatika az innovációt is akadályozza
A verseny által kikényszerített folyamatos költségcsökkentési spirál, a munkaerőhiány pótlására fejlesztett informatikai megoldások és robotizáció, valamint a technológia fejlődése mind a digitalizáció irányába hat.