400 ezer forint a kezdő mérnökök átlagjövedelme
Kiugróan megemelkedtek az elmúlt években a keresetek a műszaki pályákon. Alig öt esztendő alatt szinte megduplázódtak a fizetések többek között a gépészmérnökök, a villamosmérnökök, illetve a mechatronikai mérnökök körében.

 

Utóbbiak esetében ez számszerűen azt jelenti, hogy amíg a 2009-ben, BSc-n végzett fiatal mechatronikai mérnökök 2012-ben átlagosan 337 ezer forintos havi bruttó átlagjövedelemmel rendelkeztek, addig tavalyelőtt már közel 700 ezer forintra emelkedett az összeg, amit havi szinten munkájuk ellenértékeként kaptak – hívja fel figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva. A szakhatóság, a frissdiplomások kereseti lehetőségeit összegző kimutatása arra is rávilágít, hogy a műszaki szakmákban elérhető jövedelmek már szorosan követik az IT területen dolgozókét. Előbbiek esetében közel bruttó 400 ezer forint a havi átlagjövedelem, míg az utóbbiaknál bruttó 400 és 500 ezer forint között lehet keresni. Az EJMSZ szakértői szerint ez az évek óta tartó jövedelemnövekedés is jelzi, hogy a műszaki, mérnöki szakmák kiszámítható, biztos jövőt ígérnek mindenkinek, ezért érdemes azokat számításba venniük a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, illetve szüleiknek.

Hasonló, a műszaki és az IT szakmákhoz mérhető, jövedelemszint emelkedés nem volt jellemző más szektorokban az elmúlt esztendőkben. Az egészségügyi, agrár, társadalom- és bölcsészettudományi végzettségű fiatalok esetében a kezdő átlagjövedelmek bruttó 300 ezer forint alatt maradtak. A sport, művészet területén, illetve pedagógusként elhelyezkedő frissdiplomások átlagjövedelme pedig nagyjából a bruttó 250 ezer forintos fizetési sávban bebetonozódott. Ezeket a tendenciákat is látva az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Ábrahám László úgy látja, hogy a műszaki pályaorientáció vonatkozásában az idő a kezükre is játszik, de ellenük is dolgozik.

 

Ábrahám László: Alig öt esztendő alatt szinte megduplázódtak a fizetések többek között a gépészmérnökök, a villamosmérnökök, illetve a mechatronikai mérnökök körében

 

„Naponta érezzük, látjuk, hogy óriási az érdeklődés a hightech iparágakat képviselő nyugati cégek részéről a magyarországi befektetések iránt. Ez hatalmas lehetőség össztársadalmi szinten a fejlődésre, viszont hiába csábítottunk be tudásalapú multinacionális vállalatokat, amelyek egyre éhesebbek a jól képzett helyi mérnöki munkaerőre, ha nem tudjuk folyamatosan biztosítani a mérnökképzés személyi és infrastrukturális oldalait.” – fejtette ki az EJMSZ elnöke, aki hozzátette, hogy ezt a helyzetet mielőbb orvosolni kell, ezért is szentelik ennek a témának a  Szövetség október 18-ai saját konferenciáját, amelyet A 21. századi STEM Pedagógus címmel rendeznek meg.

Ezen a rendezvényen tanárok, független szakértők, illetve a versenyszféra képviselőivel közösen szeretnék azonosítani a problémás területeket, hogy azokra azután – kompetenciaalapú modern pedagógiai módszerek elsajátításával – megoldási lehetőségeket is kínáljanak. A szakember megjegyezte, hogy az idei évtől az EJMSZ tevékenységének fókuszába került a STEM pedagógusok fejlesztése, támogatása is, mert a Szövetség tagjai abban hisznek, hogy versenyképes tudással rendelkező fiatalok csak akkor tudnak a munkaerőpiacra kikerülni, ha őket 21. századi tudással és kompetenciákkal felvértezett STEM pedagógusok oktatják.

7 ezer milliárdot hozhat a mesterséges intelligencia
Elkészült a Kormány Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiája, amely a MI térhódításával jelentkező technikai és a humán-tudomány területére tartozó kérdésekre keres választ.
Megjelent az Eplan Platform legújabb verziója
Február közepétől elérhető az Eplan Platform legújabb, 2.9-es verziója számos új funkciókkal, melyek az alkalmazók munkáját még hatékonyabban támogatják.
Gyártás egyre okosabban
Mind többet költenek a gyártó vállalatok működésük digitális átalakítására – már közel 70 százalékuknál fut valamilyen okosgyár-kezdeményezés, az iparág európai szereplői pedig élenjárnak a mesterséges intelligencia alkalmazásában, tárta fel a Capgemini.
Épül a világ legnagyobb cobotközpontja
32 ezer négyzetméteren épül az a robotikai központ, amely a Mobile Industrial Robots és az Universal Robots 36 millió dolláros befektetésének eredményeként a jövőben a cobotok fejlesztésének és gyártásának központja lesz.
Nem segíti a műszaki szakképzést az új Nemzeti alaptanterv
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség megítélése szerint az új Nemzeti Alaptanterv ezúttal is figyelmen kívül hagyta a szakmai szervezetek és a gazdasági szereplők véleményét és továbbra sem hagy elegendő időt és teret a gyakorlati kompetenciák, készségek és képességek fejlesztésére.